A római Campus Biomedico egyetemi klinikán végrehajtott beavatkozás során a sebészcsapat egy ritka, retroperitoneális liposarcomát távolított el, amely a zsírszövetből kiinduló daganattípus a has mélyebb rétegeiben alakult ki.

A beteg először 2023 júniusában jelentkezett az intézményben, miután már három műtéten átesett. Az első két beavatkozást 2015-ben és 2020-ban végezték, amikor még lágyéksérvet diagnosztizáltak nála, ami valójában már akkor is a daganatos megbetegedés megnyilvánulása volt. 

A harmadik műtétre 2023 áprilisában került sor, amely már kifejezetten a liposarcoma kezelését célozta, azonban néhány hónap után a daganat kiújult. A klinikára érkezését követően a páciens négy kemoterápiás kezelésen esett át, ennek ellenére a betegség gyors ütemben súlyosbodott.

Az idei év elején a beteg súlyosbodó nehézlégzéssel és hasvízkórral jelentkezett a klinika sürgősségi osztályán, amely tünetek nemcsak a kemoterápia mellékhatásaira, hanem a daganat progressziójára is utaltak, számolt be róla az ANSA olasz hírügynökség.

A sebészcsapat ezt követően végezte el a rendkívül összetett műtétet. „A daganat mérete olyan jelentős volt, hogy már csak a megemelése is két sebész együttes erőfeszítését igényelte” – mondta Sergio Valeri, a műtétet végző részleg vezetője. „Nagy szerencsénk volt, hogy a műtétet szövődmények nélkül tudtuk befejezni, ami a teljes műtői személyzet kimagasló munkájának köszönhető.”

Kiemelkedő rehabilitációs eredmények

A jelenlegi is zajló rehabilitációs kezelés rendkívül bíztató eredményeket mutat, ugyanis a műtét után mindössze három héttel a beteg már újra képes járni, és általános állapota is számottevő javulást mutat.

„Az első húsz nap során egy összetett klinikai helyzettel néztünk szembe, amelyet jelentős izomveszteség és mozgáskorlátozottság jellemzett. A felépülés azonban folyamatos és egyenletes ütemben zajlik. A beteg már visszanyert 4-5 kilogrammot, ami az általános tápláltsági állapot javulását és az izomtömeg fokozatos visszaépülését jelzi”, mondta Irene Aprile, a kezelés vezetője.

A szakember hozzátette, hogy a szokatlanul nagy méretű műtéti seb gyógyulása megfelelően halad, a gondos klinikai ellátásnak köszönhetően pedig fertőzéses szövődmény se jelentkezett. A páciens a kezdeti ágyhoz kötöttségtől eljutott a függőleges testhelyzetig, majd fokozatosan elkezdte visszanyerni járóképességét. Jelenleg hónaljmankók segítségével már 50 métert is képes megtenni, ami az önállóság visszaszerzése felé vezető úton meghatározó előrelépésnek tekinthető.