A NASA sötét napja – a Columbia-katasztrófa áldozataira emlékezünk
A NASA egyik legsötétebb napja volt 2003. február 1-je, amikor a Columbia űrsikló két hét világűrben töltött idő után a Földre való visszatérés közben darabjaira hullott az atmoszféra felső rétegében.
NASA 
Az amerikai űrügynökség történetének egyik legsúlyosabb incidense során az űrrepülőgépen tartózkodó asztronauták, nevezetesen Rick Husband parancsnok, Michael Anderson teherparancsnok, David Brown, Kalpana Chawla és Laurel Clark küldetésspecialisták, William McCool pilóta, valamint Ilan Ramon teherspecialista vesztették életüket.
Az 1986-os Challenger-katasztófa után ez volt az Egyesült Államok űrsiklóprogramjának második halálos kimenetelű balesete, melynek következtében a NASA több mint két évre felfüggesztette emberi misszióit – ez idő alatt egyetlen küldetést sem bonyolítottak le.
A nyomozók megállapították, hogy az űrrepülőgép külső üzemanyagtartályáról a Földre való visszatérés közben letört egy nagyobb habszivacsdarab, ami később az űrsikló bal szárnyának csapódott, és megrongálta a hőpajzsot, ezáltal a Columbia szétesett, majd megsemmisült a légkörben.
Végül a NASA 2005-ben indította újra az űrsiklók (Space Shuttle) repülési programját, mégpedig teljesen új biztonsági eljárásokkal, amelyekkel bebiztosították a külső üzemanyagtartályok védelmét, elejét véve azoknak a tervezésbeli hibáknak, amik a Columbia fedélzetén utazó űrhajósok halálát okozták.
A tragédia kétségkívül visszavetette az amerikai űrügynökség innovációs munkálatait, hiszen éveken keresztül szüneteltették a kulcsfontosságú projekteket, ezért nem véletlen, hogy a magánvállalatok, mint például a SpaceX, a Virgin Galactic és a Blue Origin színre lépésével újabb lendületet vettek a fejlesztések.
