A tervek szerint két különböző, igaz, hasonló tematikájú rendezvényt tartanak június 28-án a fővárosban, amikorra meghirdették a Budapest Pride felvonulást. Az egyik az úgynevezett szivárványos felvonulás, amit négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – kezdeményezett még májusban a szexuális kisebbségek egyenjogúságának támogatására.

Ezt az eseményt a rendőrség már kétszer megtiltotta, ám a Kúria mindkét tiltó határozatot megsemmisítette – várhatóan pénteken újabb rendőrségi döntés születik az ügyben. Ugyanakkor a Budapest Pride szóvivője a 24.hu-nak azt hangsúlyozta, hogy a jogvédő szervezetek felvonulása nem azonos a hagyományos Pride felvonulással, miközben egyelőre nincs nyoma annak, hogy ez utóbbi szervezői már bejelentették volna a Pride menet megtartását.

Míg a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza a lapnak azt mondta: a négy szervezet által bejelentett felvonulásnak csak annyiban van köze a Budapest Pride-hoz, hogy a rendőrség a felvonulást arra a jogszabályra hivatkozva tiltotta meg, melynek tulajdonképpeni célja, hogy érvényt szerezzen a Pride betiltásának. A rendőrség érvelése szerint feltételezhető, hogy mivel a szivárványos felvonulást ugyanarra a napra, azaz június 28-ára tervezik, a jogvédő szervezetek rendezvénye valójában maga a Pride lesz, vagy menet közben „átalakulhat” Pride-felvonulássá.

Mint ismert, rendeletben tiltotta meg a kormány, hogy LMBTQ-zászlót helyezhessenek ki kormányzati és állami intézményekre. A Miniszterelnökség szimbolikusnak nevezte a döntést. A kormányhatározat értelmében tilos „a különböző szexuális és nemi irányultságokra, illetve az azokat képviselő politikai mozgalmakra utaló vagy azok népszerűsítésére törekvő jelképeket” kitenni a kormányzati és állami tulajdonú intézményekre, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot. A kormányrendeletet aláírta Orbán Viktor miniszterelnök is.