Budaörs Város Önkormányzata alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben a 2025-ös állami költségvetés és a szolidaritási hozzájárulás összegét meghatározó miniszteri rendelet megsemmisítését kéri. Az önkormányzat szerint sérül az Alaptörvény, mivel a hozzájárulás az önkormányzat saját bevételeit vonja el, így Budaörs nettó befizetővé vált.

A városnak több mint 6 milliárd forintot kell idén befizetnie ezen a jogcímen, amit Wittinghoff Tamás polgármester igazságtalannak és törvénytelennek tart. Úgy véli, hogy a szolidaritási hozzájárulás néven kivetett sarc meghaladja a kötelező feladatokra adott állami normatíva összegét, így az önkormányzat saját bevételeiből von el a kormány. A Budaörsi Napló becslése szerint ez az összeg elegendő lenne például 4-5 új óvoda megépítésére vagy 14 kilométer kétsávos út létrehozására.

A szolidaritási hozzájárulást 2025-ben országszerte 854, nagyobb adóerő-képességgel rendelkező település fizeti be a központi költségvetésbe. A hozzájárulás mértékét a pénzügyi tárca a települések adóbevételei és lakosságszáma alapján határozza meg.

Az Index jelentése szerint a benyújtott alkotmányjogi panaszban az önkormányzat visszamenőleges hatályú megsemmisítést kér a költségvetés 2. mellékletének egyik pontjára, valamint a 2025. évi hozzájárulásról szóló NGM-rendelet egyes részeire vonatkozóan.

Emlékeztettek arra is, hogy Budaörs már 2017 óta fizet szolidaritási hozzájárulást, s az elmúlt nyolc év során több mint 5 milliárd forinttal többet fizetett be, mint amennyi támogatást kapott.

A panaszban hangsúlyozták, 2025-re a számítási módszer lényegesen megváltozott. A 45 oldalas dokumentumban Budaörs arra hivatkozik, hogy a szolidaritási hozzájárulás sérti a tulajdonhoz való jogot, az önkormányzati autonómiát és a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Kifogásolják, hogy a pénzügyminiszteri mérlegelés lehetősége megszűnt, a rendelet pedig egyedi döntéseket hozott minden településre, előzetes garanciák nélkül.

Budaörs szerint:

A beadványban azt is felidézték, hogy az Alkotmánybíróság korábban kimondta: noha a szolidaritási hozzájárulás nem adónem, mégis érvényesek rá a közhatalmi eljárásokkal kapcsolatos tisztességi elvárások. Az önkormányzat álláspontja szerint azonban ezek a garanciák a jelenlegi szabályozásban hiányoznak.