Az Európai Bizottság jogi megoldásokat keres arra, hogyan léphetnének ki az uniós vállalatok hosszú távú orosz gázszerződéseikből anélkül, hogy ezért büntető jellegű következményeket szenvednének el. A cél, hogy 2027-ig teljesen megszűnjön az EU orosz fosszilisenergia-függősége, és ehhez a „vis maior” jogi klauzula alkalmazása lehet a kulcs.

Noha a vezetékes orosz gáz részesedése 11 százalékra csökkent, az LNG-import 60 százalékkal nőtt az elmúlt években, és egyes tagállamok – köztük Magyarország és Szlovákia – továbbra is jelentős mértékben támaszkodnak az orosz gázhálózatra.

Az pedig jogi nehézséget jelent, hogy a legtöbb gázszerződés egyedi, zárt rendszerű, így a háborús helyzet önmagában nem minden esetben ad elegendő alapot a szerződésbontáshoz. A Financial Times jelentése szerint a Bizottság ugyan lehetővé teszi az LNG-szállítók infrastruktúrához való hozzáférésének blokkolását, ám ez sem nyújt automatikus lehetőséget a szerződések felmondására. Az orosz energiáról való kivonulási terv nyilvánosságra hozatalát eredetileg márciusra tervezték, de ezt magyar és szlovák ellenállás, valamint a geopolitikai helyzet lassította a dolgot.

A brüsszeli Bruegel Intézet vámokat javasol az orosz gázra, mely szerintük egyszerre csökkentené a Kreml bevételeit és elkerülné a teljes tiltás politikai buktatóit. A vámintézkedés ráadásul nem igényelné a tagállamok egyhangú jóváhagyását, elég lenne hozzá a minősített többség.

Az EU és az Egyesült Államok között zajló háttértárgyalások szintén fontosak a stratégiai gázbeszerzési irányok átalakításában. Washington jelenleg az EU legnagyobb LNG-beszállítója, így kiemelt szerepe lehet a jövőbeni energiafüggetlenségi célok elérésében is.