A brit gazdaság már recesszióban van, és a jövő év egészében is valószínűleg visszaesik teljesítménye – mondta csütörtökön Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 2023 utáni években ismét növekedés várható.

Hunt a londoni alsóházban ismertette a konzervatív párti kormány költségvetési tervezetét, amely egyben az előző kormány által meghirdetett nagyszabású – részletes előrejelzésekkel ugyanakkor nem alátámasztott és a piac által fedezetlennek ítélt – adócsökkentési program teljes visszafordítását is jelenti.

E program szeptemberi bejelentését a font súlyos gyengülésével és a szuverén adósság-kötelezettségek hozamainak meredek emelkedésével járó példátlan piaci felfordulás követte, amelynek nyomán Liz Truss akkori miniszterelnök először menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, majd nem sokkal később – alig 45 nappal megválasztása után – maga is lemondott, miután az alsóházi konzervatív frakció ellene fordult.

A recesszió beindult, és egy ideig nem is tűnik el

Jeremy Hunt, az új pénzügyminiszter – akit még Liz Truss nevezett ki, de a Rishi Sunak vezetésével alakult új kormányban is megtartotta tisztségét – első intézkedéseként visszavonta Kwarteng adócsökkentési programjának összes fő elemét, majd Sunak kormányának megalakulása után bejelentette, hogy teljesen új, korrekciós intézkedéseket tartalmazó, részletes előrejelzésekkel kiegészített költségvetési tervezet készül.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Erről szóló csütörtöki előterjesztésében, amelyet a piac és az üzleti szektor hetek óta feszült figyelemmel várt, Hunt közölte: a kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit gazdaság – jóllehet az idei év egészére vetítve még 4,2 százalékkal növekszik – már recesszióban van, és a brit hazai össztermék (GDP) jövőre várhatóan 1,4 százalékkal csökken.

Az OBR azonban a 2023 után következő három évben rendre 1,3, 2,6 és 2,7 százalékos GDP-növekedési ütemeket vár a brit gazdaságban. Ez jóval derűlátóbb prognózis a Bank of England által jelenleg érvényben tartott előrejelzésnél. A brit jegybank legújabb negyedéves pénzügypolitikai jelentésében azt valószínűsítette, hogy Nagy-Britannia – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság – a következő két évet recesszióban tölti.

Ez lehet a leghosszabb recesszió az ország történetében

Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött. A jegybanki prognózis szerint 2023 egészében a brit gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal, 2024-ben 1 százalékkal csökken.

A visszaesés mindazonáltal már elkezdődött: a brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék értéke az idei harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a második negyedévvel összevetve.

A recessziót ugyanakkor évtizedek óta nem mért ütemű infláció kíséri: az ONS friss adatai szerint a fogyasztói árindex (CPI) októberben 11,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Legutóbb 41 éve, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció 11,2 százalékos ütemmel.

Az OBR a pénzügyminiszteri előterjesztéssel egy időben kiadott friss előrejelzésében közölte: azzal számol, hogy a 2023-2024-ben záruló következő két pénzügyi évben 7 százalékkal csökkennek a reáljövedelmek Nagy-Britanniában.

A kormány felelős költségvetési politikája felett őrködő szervezet szerint ez azt jelenti, hogy az infláció az időszak végétől visszaszámolt nyolc év teljes reáljövedelem-növekedését felemészti. Az OBR szerint ebben a környezetben 2027-2028 előtt nem várható, hogy az életszínvonal visszatér a tavalyi szintre.

Intézkedések sora következik

Jeremy Hunt a költségvetési tervezetet ismertető csütörtöki alsóházi tájékoztatójában elmondta: az OBR számításai szerint az idei egész éves átlagos infláció 9,1 százalék, 2023-ban 7,4 százalék lesz. A Bank of England tizenkét havi inflációs célja 2 százalék. A pénzügyminiszter elmondta: ebben a helyzetben a kormány költségvetési intézkedésekkel kénytelen stabilizálni az államháztartást.

A bejelentett számos korrekciós intézkedés közül a legnagyobb horderejűek közé tartozik, hogy a személyi jövedelemadó legfelső, 45 százalékos kulcsának jövedelmi határát jelentősen leszállítják: a jelenlegi 150 ezer fontos (71 millió forintos) alsó határ helyett a következő pénzügyi évtől azok is ebbe az adósávba kerülnek, akiknek éves jövedelme eléri a 125 140 fontot (60 millió forint).

Hunt bejelentette azt is, hogy a háztartásoknak számlázható éves energiadíjak felső határa az előző kormány által eredetileg két évre elrendelt 2500 fontról jövő áprilisban háromezer fontra (1,42 millió forintra) emelkedik. A pénzügyminiszter szerint az intézkedések hatására az államháztartás GDP-arányos hiteligénye a következő öt évben az idei szintnek kevesebb mint a felére – 7,1 százalékról 2,4 százalékra – csökken.

A számítások szerint a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta 2025-2026-ban 97,6 százalékon tetőzik, de utána szintén csökkenésnek indul. Jeremy Hunt közölte: a csütörtökön bejelentett intézkedési csomag összesen 55 milliárd fontos (26 ezer milliárd forintos) államháztartási konszolidációnak felel meg.