A brit közszférában dolgozó művészek messze a minimálbér alatt keresnek
Nem túl jövedelmező közszférában dolgozni művészként az Egyesült Királyságban: egy friss felmérés szerint ugyanis az érintettek jóval a minimálbér alatti összeget visznek haza minden hónapban.
Fotó: Unsplash/Marty O’Neill
A Guardian jelentése szerint egy friss kutatásból derült ki, hogy az Egyesült Királyságban a közszférában dolgozó művészek rendkívül alacsony honoráriumok, esetenként fizetetlen munka, valamint a rendszerszintű kizsákmányolás kultúrája közepette igyekeznek valahogyan megteremteni a megélhetéshez szükséges összeget.
A felmérés szerint kiemelt galériáktól kezdve a kisebb projektekig a foglalkoztatottak általános medián órabére csupán 2,60 font/óra (1132 forint), mely jócskán elmarad a 9,50 fontos (4136 forint) brit minimálbértől. A felmérés arra is rámutatott, hogy sok művésznek – különösen a kevésbé kiváltságos háttérrel rendelkezőknek – több kiegészítő munkát kell vállalniuk, hogy elvégezhessék a közszféra rosszul fizetett megbízásait.
Sokan azonban ezt látva és tapasztalva úgy határoztak, hogy lelki egészségük és anyagi biztonságuk védelme érdekében teljesen elhagyják a művészvilágot: a megkérdezettek 76 százaléka jelezte, hogy a minimálbér alatti összeget visz haza, míg a válaszadók 74 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a művészi munkájáért cserébe kapott honorárium a munka nagyságrendjéhez képest igazságtalan.
A felmérésben kiemelték, a művészek esetében jellemzően átalányöszegekkel számolnak, ami azt jelenti, hogy hiába töltenek el rengeteg munkaórát egy-egy projekt elvégzésével, a ledolgozott órák számától függetlenül ugyanazt az összeget kapják.
A jelentés, melyet a művészeket és azok érdekeit képviselő a-n megbízásából készítettek, számos, a felmérésben részt vevő művész vallomását tartalmazza, köztük egy művészét, aki úgy nyilatkozott:
„A kurátor, aki ezt szervezte, kihasználta a fogyatékosságomat, elbagatellizálta az igényeimet és minden alkalommal, amikor megkérdőjeleztem a szerződéseket és a fizetések mértékét, elérte, hogy még én érezzem bűnösnek magam, amiért kérdeztem.”
