Boszniai muzulmán asszony a srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak temetõjében a közelmúltban azonosított 19 áldozat temetési szertartásán a mészárlás központi emlékhelyén, a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvõ Srebrenica melletti Potocariban 2021. július 11-én, a vérengzés 26. évfordulóján. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború legsúlyosabb tömeggyilkossága Srebrenicában történt, ahol a boszniai szerbek 1995-ben a város lerohanásakor több mint 8000 muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg. MTI/EPA/Fehim Demir

Újabb robbanásszerű feszültség a Balkánon, szétesés szélén van Bosznia-Hercegovina?

Szerző: Nagy Noel

A boszniai szerbek vezetője többek között bukott államnak nevezte korábban Bosznia-Hercegovinát, ami nem több egy nyugati kísérletnél.

not image

Nagy Noel

2021. október. 23 - 20:11

Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetője és a bosnyák hármaselnökség egyik tagja már hosszú ideje használ érzelmes és feszültséget keltő retorikát, mely többeknél azt a félelmet keltette, hogy a balkáni puskaporos hordó ismételten felrobbanhat.

Dodik már 15 éve a bosnyák szerbek vezetője és már-már kedvenc szórakozásává vált, hogy a Bosznia-Hercegovinából való kiszakadással fenyegetőzik. Az elmúlt hónapok során azonban a szociáldemokratából avanzsált ultranacionalistának még erősebb lett a retorikája.

Dodik ugyanis gyakran azt hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovina nagyon gyenge lábakon áll, ez tulajdonképpen egy „bukott állam”, amely nem több egy működésképtelen nyugati kísérletnél. A bosnyák szerbek elnöke pedig konkrét tervekkel is előállt.

Dodik ugyanis azzal érvelt, hogy szét kell osztani a kormányzó testületeket és el kell törölni a kötelező szövetségi intézményeket, amelyekbe a Boszniai Szerb Köztársaságnak is delegálnia kell. Az elnök ezen felül belengette, hogy rövidesen felállítja a boszniai szerb hadsereget.

Mint ismeretes, Jugoszlávia szétesése példátlanul brutálisra sikerült, a második világháborút követő időszak egyik legsúlyosabb polgárháborúja robbant ki a kilencvenes években, amely több tízezer ember életét követelte.

A délszláv-háború nem volt mentes a háborús bűntettektől és a konkrét népirtástól sem, mint a srebrenicai mészárlás is volt. A NATO közbeavatkozásával és a Daytonai Egyezménnyel végül sikerült lezárni a konfliktust, a Balkánt pedig etnikai vonalak mentén osztották fel.

Bosznia-Hercegovina viszont gyakorlatilag két ország lett egyben, ugyanis egyik felét a muszlim-horvát föderáció irányítja, a másik felét pedig a boszniai szerbek, mely tulajdonképpen azóta egy folyamatos etnikai feszültség forrása.

A két entitást eddig az ENSZ által koordinált szövetségi intézetek tartották egyben, Dodik viszont éppen ezt az alkut próbálja felrúgni. Már korábban is kijelentette, hogy mindent megtesznek azért, hogy ebből kiszakadjanak.

Dodik terve pedig nem csak az etnikai konfliktusok újbóli felszítása miatt veszélyes, hanem mert az elnök állítása szerint Oroszország teljes mellszélességgel a terv mellett áll, amelyet a közelmúltban még Szergej Lavrov külügyminiszternek is bemutattak.

Milorad Dodik, a boszniai háromtagú államelnökség szerb tagja (j) üdvözli Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Szarajevóban 2020. december 14-én. Lavrov kétnapos munkalátogatásra érkezett Bosznia-Hercegovinába. MTI/EPA/Fehim Demir

Az ENSZ boszniai képviselőjének figyelmeztetése ellenére Dodik megindította a tervének végrehajtását azzal, hogy a parlament elé terjesztett egy javaslatot, miszerint létrehoznák a Boszniai Szerb Köztársaság önálló gyógyszerfelügyeleti hatóságát.

Elemzők szerint ez még csak szurkálódás ahhoz képest, amire Dodik készülhet az olyan intézményekkel, mint az önálló hadsereg, igazságszolgáltatás és adórendszer. Már csak az a legfőbb kérdés: miért pont most szánta el lépésre magát Dodik?

Ez júliusra vezethető vissza, amikor az ENSZ képviselőjének javaslatára büntetőtörvénykönyvbe iktatták, hogy bűncselekménynek minősül a srebrenicai mészárlás tagadása. Mert ne feledjük: Srebrenicában etnikailag boszniai szerb haderők mészárolták le azt a 8000 muszlim férfit és kisfiút 1995-ben.

Ez hatalmas felháborodást keltett az ország boszniai szerb közösségében, akik a mai napig hisznek abban, hogy Srebrenica nem volt népirtás. Erre lépésül például boszniai szerb tisztviselők bojkottálták a szövetségi intézményeket.

Dodik egyre inkább ellenséges hangvétele és szakadár törekvései azonban egyre több aggodalmat generálnak, a boszniai szerb ellenzék például azzal vádolja az elnököt, hogy fel akarja rúgni a békét és háborús helyzetet teremtene.

Tanja Topic politikai elemző az AFP hírügynökségnek adott nyilatkozatában viszont úgy fogalmazott, szerinte Dodik folyamatosan csökkenő népszerűsége lehet az oka az agresszív retorikának, de az is hozzájárul, hogy pártja az önkormányzati választáson rosszul szerepelt:

„Most nem szabad őt lebecsülnünk és azt gondolnunk, hogy ezt úgy sem lépi meg. Még akkor is, ha a tervei irracionálisak, alkotmányellenesek és logikátlanok”

Zeljko Komsic, a hármaselnökség horvát tagja pedig közölte, hogy már kidolgoztak egy tervet Bosznia megvédésére arra az esetre, ha Dodik úgy gondolja, létrehozza a saját katonaságát és szakadár tevékenységekbe kezd.