Borzasztó hatása van a koronavírusnak a menekültek körében

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által készített, széleskörű tanulmány szerint a koronavírus-járvány aránytalanul súlyos hatással volt a menekültekre nézve – szúrta ki a The Jerusalem Post.

A WHO által készített tanulmányban összesen 30 000 embert kérdeztek meg a különböző tagországokban, hogy elsőként felmérjék, milyen hatással is volt a háború, politikai káosz és elnyomás, valamint gazdasági válság elől menekülők körében a koronavírus-járványnak. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

A menekültek eddig is nagyon bizonytalan életet éltek, és a társadalom peremén helyezkedtek el – fogalmaz az izraeli lap – amelyre csak rátett egy lapáttal a pandémia. A tanulmányban azt vizsgálták, milyen fizikai és mentális hatása volt a menekültekre nézve a járványnak, valamint azt, mennyire tudtak munkát vállalni, és önfenntartást kialakítani a nehéz idők során.

„A bevándorlók és menekültek gyakran rendkívül kemény körülmények között élnek és dolgoznak, és nincs hozzáférésük a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, lakhatáshoz, vízellátáshoz, étkeztetéshez, és más alapvető szervekhez” – mondta Dr. Tedros, valamint hozzátette, minden országnak kellene tennie azért jelen helyzetben, hogy mindenki hozzá tudjon jutni a megfelelő egészségügyhöz.

Számos akadállyal kell szembenézniük a menekülteknek, hogy hozzá juthassanak ezen alapvető szolgáltatásokhoz. Az ilyen akadályok közé tartozik a nyelvi és kulturális akadályok, amely az információhoz való hozzáférést korlátozzák, valamint a menekültek földrajzi jellegű marginalizációja, amely miatt nehéz hozzájutniuk az ellátáshoz fizikai értelemben.

Ezek pedig mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a menekültek és a bevándorlók ne is próbálkozzanak az egészségügyi ellátáshoz hozzáférni, amely a koronavírus szempontjából igazán problémás helyzet. A tanulmányból azonban kiderül, hogy a papírral nem rendelkező menekültek körében sokkal inkább releváns a probléma, kisebb hajlandóságot mutatnak az orvosok felkeresésére.

Mivel nem rendelkeznek papírokkal, ezért nagyobb valószínűséggel meg is tagadják tőlük az ellátás biztosítását, és hamarabb zárják ki őket a szociális programokból is, ugyanis ezeknek rendre feltétele a személyazonosság igazolása. A WHO a tanulmány során azt a következtetést vonta le, hogy az országoknak is részt kell venni abban, hogy ez a helyzet javulni tudjon.