Milyen büntetésre számíthatnak a bombariadók felelősei?
Példátlan méretű bombariadó-sorozat rázta meg az országot, amely során több mint 260 oktatási intézményt kellett kiüríteni. A hatóságok terrorcselekmény gyanúját is vizsgálják.
Rendkívüli helyzet alakult ki csütörtök reggel, amikor országszerte 268 oktatási intézménybe érkezett bombával fenyegető, iszlamista utalásokat tartalmazó elektronikus üzenet. A rendőrség előzetes vizsgálatai szerint a fenyegetések egyetlen forrásból származhatnak.
A fenyegető üzenetek között szerepelt olyan tartalom is, amely terrorista szervezetre utalt: „Tudassátok vezetőitekkel és Európa népeivel, hogy a kalifátus oroszlánjai városaitokat veszik célba.” A megfogalmazás felveti a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettének gyanúját, amely lényegesen súlyosabb megítélés alá esik, mint az egyszerű közveszéllyel fenyegetés, írja az Index.
A jogi következmények ennek megfelelően rendkívül súlyosak lehetnek. Míg a közveszéllyel fenyegetés alapesetben három év szabadságvesztéssel büntethető, súlyosabb esetben ez öt évre is emelkedhet, amennyiben azonban az ügyet terrorcselekmény elkövetésével fenyegetésként minősítik, a büntetési tétel akár nyolc év szabadságvesztés is lehet, ráadásul Gulyás Gergely a Kormányinfón azt is közölte, hogy adott esetben nyitottak lehetnek a Btk szigorítására.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ilyen jellegű cselekmények az elmúlt években csökkenő tendenciát mutattak, hiszen míg 2017-ben 194 esetet regisztráltak, ez 2023-ra 103-ra, majd 2024-re 92-re mérséklődött. A mostani eset azonban minden korábbit felülmúl a fenyegetett intézmények számát tekintve.
A hatóságok minden bejelentést kivizsgálnak, Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár úgy fogalmazott, hogy „A mai napon addig nem fogunk lefeküdni, és a rendőrök sem fognak lefeküdni, amíg minden intézményt, ahová ilyen fenyegetés érkezett, át nem vizsgálunk.”