Joe Biden kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin a hétfői lépéseivel gyakorlatilag megkezdte az orosz inváziót Ukrajna ellen azzal, hogy „békefenntartás” címszó alatt bevonultak a két kelet-ukrajnai szakadár területre.
Biden bejelentette, hogy szankciókkal sújtanak több olyan entitást, amely közvetlen kapcsolatba hozható a szakadárok támogatásával, melyek között kettő orosz pénzintézetet, a VEB-et és a Promszvjazbankot (PSB) céloztak meg kifejezetten.
Mint ahogy az MTI az Interfax hírügynökség alapján írja, a VEB és a PSB is felkerült az úgynevezett SDN listára, ami az amerikai kormány feketelistája. „Az itt szereplő állampolgárok és szervezetek összes egyesült államokbeli vagyona be van fagyasztva” – írja a magyar állami hírügynökség.
Kiemelik, hogy a VEB az orosz gazdaság egyik fontos hitelezője, mivel a hitelállománya a ízinggel együtt szeptember végén 1800 milliárd rubelt (7100 milliárd forint), vagyona pedig 3900 milliárd rubelt (15 400 milliárd forint) tesz ki.
A szintén Kremlhez köthető Promszvjazbank pedig az orosz hadiipari szektor egyik fő hitelezője, amely mind a 17 leányvállalatával együtt feketelistára került. A hadiiparnak nyújtott hitelállomány 1500 milliárd rubelt, vagyis csaknem 6000 milliárd forintot is eléri.
Az amerikai államkincstár kijelentette, hogy ezekkel a lépésekkel megkezdték felszámolni a Kreml azon pénzügyi hálózatát, amely az ukrajnai destabilizációs tevékenységeket finanszírozza. Az USA ezen felül külön személyeket is szankcionált.
Az USA ugyanis felvette Petr Fradkovot (Promszvjazbank vezérigazgatója), Denisz Bortnikovot (VTB Bank elnökhelyettese) és Vlagyimir Kirijenkót (az „orosz Facebooknak” tekinthető VK Csoport vezetője) is a szankciólistára. Bortnikov esetében az az érdekes, hogy édesapja, Alekszander Bortnikov az orosz titkosszolgálat, az FSZB vezetője.
Az Egyesült Államok ezen felül szankcionálta Oroszország hozzáférését a másodlagos kötvénypiachoz, a külső adósságpiachoz, amely tavaly 185 milliárd dollárnyi forrást biztosított az ország számára a Reuters tudomása szerint.
Max Seddon, a Financial Times újságírója részletesen kifejtette, hogy bár papíron valóban jól hangzanak ezek a szankciók, valójában nem fognak különösebb pofont adni az orosz gazdaságnak, nem fognak kézzel fogható eredményt elérni.
Seddon azzal kezdi, hogy az orosz bankok elleni szankciók nem igazán fogják megérinti a pénzügyi szektort. Mint fogalmazott, a VEB valójában nem is tekinthető banknak, hanem sokkal inkább egy „pártkasszának”, amelyet kizárólag az orosz állam finanszíroz.
Az újságíró kiemeli azt is, hogy az orosz hadsereg bankja, a Promszvjazbank pedig kifejezetten abból a célból került államosításra korábban, hogy az Egyesült Államok szankcióitól más bankokat védjenek meg, és inkább ezt vegyék célba.
Seddon szerint Biden egyértelműen akart egy menekülőutat hagyni Putyinnak, hogy meggondolja magát, ezért nem vette célba az orosz pénzügyi szektor igazán nagy halait, mint a VTB Bank, a Szberbank és a Gazprombank.
Putyin azonban úgy tűnik, nem tántorodik el a katonai lépésektől, mivel meggyőződése, hogy Washington már egyébként is szankcionálni akarta, teljesen mindegy mit tesz az ukrán válsággal összefüggésben.
Seddon elismerte, hogy az orosz külföldi adósságokra vonatkozó szankciók valóban nem ideálisak Moszkva számára, de már készültek egy ideje erre azzal, hogy az állami bankokon keresztül folyamatosan felvásárolták az újonnan kibocsátott kötvények nagy részét.
A személyes szankciókra kitérve az újságíró megjegyzi, hogy azok sokkal jelentéktelenebbek, mint ahogyan Biden próbálta őket beállítani. A három szankcionált személy nem tekinthető nagy halnak, Seddon szerint a korábban az orosz oligarchakörökből feketelistára tett szereplőket sem érintette túl érzékenyen ez a döntés, ugyanúgy vezetői maradtak nagyobb állami cégeknek.
Seddon pedig végül érdekességnek megjegyezte: indirekt módon, de a CSZKA Moszkva orosz futballklubot is szankcionálták, mivel a VEB-nek többségi tulajdona van a klubban. Ezt külön nem jelentették be, csak a szankciólistáról derült ki.