A munkavállalók ezentúl nem kapnak juttatást a betegszabadság első napjára, és a további napokra járó térítések is jelentősen csökkennek. A bukaresti kormány célja egyértelmű: visszaszorítani a fiktív betegszabadságokat, amelyek évek óta komoly terhet rónak az egészségbiztosítási kasszára.

A jogszabály szerint a betegszabadság 2. és 6. napja között a munkáltató fizet, míg a 7. naptól a gyógyulásig az egészségbiztosítási alap állja a költségeket. A juttatások mértéke is módosul: legfeljebb 7 nap esetén a munkavállaló bére 55 százalékát, 8–14 nap között 65 százalékát, míg csak a 15 napot meghaladó betegszabadság esetén kapja meg az eddig egységesen alkalmazott 75 százalékos térítést.

1,5 milliárd lejes megtakarítást várnak

A kormány a rendelkezést jövő év végéig tette hatályossá, és elsősorban a rövid, indokolatlan betegszabadságok visszaszorítását várja tőle. A tárca már tavaly nyáron hadjáratot indított a visszaélések ellen, ellenőrzéseket és szankciókat helyezve kilátásba. A figyelmeztetések hatása látványos volt: a második félévben 28 százalékkal kevesebb pénzt fizettek ki betegszabadságra, mint az előző év azonos időszakában.

A minisztérium számításai szerint a szigorítások évi 1,5 milliárd lejes (112 milliárd forintos) megtakarítást eredményeznek, ami lehetővé teszi 41 új gyógyszer felvételét az ártámogatott készítmények listájára.

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter korábban nyíltan beszélt arról, miért tartotta szükségesnek a szigorítást. Mint fogalmazott:
„gyanúsan sokan betegszenek meg Romániában a hosszú hétvégék előtti, vagy utáni napokon, a karácsonyi ünnepek és szilveszter között, illetve más hivatalos munkaszüneti napok környékén.”

A miniszter szerint a visszaélések ellen lehetetlen pusztán ellenőrzésekkel fellépni, ezért olyan módszert választottak, amelyet több európai ország is alkalmaz a rövid időtartamú, fiktív betegszabadságok visszaszorítására.

A krónikus betegek tiltakoztak

A rendelet bejelentése után tiltakozni kezdtek azok a krónikus betegek, akik rendszeres – havi vagy negyedéves – kezelésekre, vizsgálatokra járnak, és akik számára a betegszabadság első napjának megvonása aránytalan terhet jelentene. A miniszter ígéretet tett arra, hogy „módosítják a jogszabályt oly módon, hogy az ne vonatkozzon a havonta vagy negyedévente kezelésre, vizsgálatokra, ellátásra járó krónikus betegekre.”

A kormány tehát egyszerre próbálja csökkenteni a költségvetési hiányt, visszaszorítani a visszaéléseket és kezelni a társadalmi felháborodást – kérdés, hogy a következő hónapokban mennyire bizonyul majd működőképesnek az új rendszer.

Liner/MTI