Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Drámai helyzet, beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken

Drámai helyzet, beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken

Drámai helyzet, beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken
Shutterstock/Illusztráció

Jelentős földomlás történt a történelmi Máramaros egyik sóbányászatáról híres településén, Rónaszéken.

Beomlott egy régóta lezárt, elhagyatott sóbánya, aminek következtében egy 30 méter átmérőjű és 10-15 méter mély kráter keletkezett. A természeti esemény nemcsak lakóházakat veszélyeztetett, de közlekedési korlátozások bevezetését is szükségessé tette.

A cikk a videó után folytatódik

A Máramaros megyei prefektusi hivatal hétfő esti közleménye szerint az omlás az egykori bánya bejáratánál történt, s az eset után azonnal megkezdték a környék lezárását. A kialakult kráter körül mintegy 4000 négyzetméteren rendelték el a terület lezárását a lakosság biztonsága érdekében.

A román Agerpres hírügynökség tudósítása szerint a helyszínen tartózkodó Rudolf Stauder alprefektus elmondta, a földomlást egy régi bányajárat beomlása okozta, és jelenleg is mintegy 150 négyzetméteren tapasztalhatók további földmozgások.

Az alprefektus tájékoztatása alapján öt lakóházból kellett az ott élőket evakuálni. Bár a házak közül csak egy van közvetlen veszélyben, azt már korábban elhagyták, így nem volt szükség sürgős mentésre. Ugyanakkor az instabil talaj a ház melléképületeit, valamint a környező gyümölcsfákat is károsította.

Korlátozások a közúton is

A földmozgások következtében a közeli, 186A jelzésű megyei útszakaszon is beavatkozásra volt szükség. A hatóságok 50 méteres szakaszon részlegesen korlátozták a gépjárműforgalmat, és a járműveket alternatív útvonalakra terelték. Rudolf Stauder hozzátette:

Rónaszék neve szorosan összefonódik a sóbányászattal: a település története egészen a bronzkorig nyúlik vissza, amikor már feltételezhetően zajlott itt sókitermelés. A római korban is hasznosították az itteni sólelőhelyeket, a 15. századi írásos források pedig már sóhivatal és erődítmény jelenlétét említik.

A sóbányák aranykora a 19. század második felére esett, amikor 370 bányász dolgozott a településen. Ám a folyamatos földmozgások és egy korábbi bányaomlás miatt 1928 és 1931 között végleg bezárták az aknákat. Ezt követően sokan elhagyták a vidéket, de a helyben maradtak új mesterségek után néztek – köztük a kádármesterség vált hagyománnyá, s a mai napig tölgyfahordókat készítenek a helyiek.

Liner/MTI