Szigorúbb szabályok jöhetnek az ingatlanvásárlásban
A kormány olyan sarkalatos törvény előkészítésén dolgozik, amely szigorú feltételekhez kötheti az ingatlanvásárlást többek között a Balaton és a Velencei-tó környékén, miután a közösségi értékvédelmi konzultáción öt lehetséges szabályozási megoldás kristályosodott ki.
A települések védelmét szolgáló jogszabálytervezet elsősorban a befektetési célú ingatlanfelvásárlások visszaszorítását célozza, különös tekintettel azokra a területekre, ahol a népességnövekedés már most is jelentős terhet ró a helyi infrastruktúrára. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által végzett felmérés szerint a hazai önkormányzatok közel kétharmadában csökken a lakosság száma, miközben egyes kiemelt régiókban – mint a fővárosi agglomeráció vagy a jelentősebb üdülőövezetek – éppen ellentétes folyamatok zajlanak.
A tervezett szabályozás főbb elemei
A konzultáció során körvonalazódó javaslatok között szerepel az ingatlanok adásvételének korlátozása a helyi lakosokra, az önkormányzatok elővásárlási jogának bővítése, valamint a lakcímbejelentés és az ingatlanvásárlás feltételekhez kötése. A szabályozás emellett lehetővé tenné a helyi adózási kötelezettségek újragondolását is.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az M1 csatornán ismertette, hogy a törvény több mentességi jogot is tartalmaz majd. „A szabályozás nem irányulhat hátrányos megkülönböztetésre népcsoportokkal, vallási felekezetekkel vagy más védendő közösségekkel szemben”, valamint külön kivételt jelenthetnek a településen születettek és az állami közszolgáltatásban dolgozók.
Kulturális örökségvédelem
A jogszabály egyik fontos célkitűzése a helyi kulturális örökség megőrzése. A miniszter példaként említette a főváros környéki sváb és szerb települések helyzetét, amelyek közül több már elvesztette eredeti karakterét a kontrollálatlan népességnövekedés következtében.
NE HAGYD KI
A Kossuth rádióban elhangzott tájékoztatás szerint a kéthetes értékvédelmi konzultáción mintegy kétezer érintettel – polgármesterekkel, országgyűlési képviselőkkel és közgyűlési elnökökkel – folytattak egyeztetést. A törvényjavaslat várhatóan már a tavaszi ülésszakban az Országgyűlés elé kerülhet, és akár nyáron hatályba is léphet.