Zoológus: sorra hullanak a vízimadarak a Balatonnál
Jelentősen visszaesett az utóbbi időben a hattyúk állománya a magyar tengernél.
Fotó: Unsplash
Több százra tehető azoknak a madaraknak a száma, amelyeket az elmúlt években láttak el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai, akik pontos nyilvántartást vezetnek arról, hogy milyen fajokat, milyen módon láttak el. A befogott madarak többségét jellemzően a Sóstó Vad- és Madármentő Központhoz szállítják, Szinai Péter, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park zoológusa pedig hozzátette: a főbb veszélyforrások közül kimagaslik az áramütés, de ugyancsak komoly veszélyforrásnak számít a közúti közlekedés is, mivel még mindig rengeteg madarat gázolnak el a Balaton körüli útszakaszokon.
Harmadik tényezőként kell megemlíteni a horgászattal összefüggésbe hozható balesetek számát is: sok madár gabalyodik damilba, vagy éppen esik áldozatául a különböző horgoknak. A szakember szerint ebből a szempontból a hattyúk vannak leginkább veszélynek kitéve, mivel a különböző horgok benyelése nálunk fordul elő a leggyakrabban. Az egerészölyv, vörös vércse esetében inkább az áramütés az, ami tipikus veszélyforrásnak számít – írja a Hello Vidék, de a cikkből kiderül az is, hogy sokszor maguk a horgászok jelentkeznek, hogy segítséget kérjenek a sérült madarak esetében.
Tanácsként annyit mondott, hogy amennyiben damilba tekeredett vagy horgot nyelt állattal találkozunk, azonnal értesítsük a nemzeti park munkatársait. Ha nem védett az állat, érdemes a helyi állatvédők segítségét kérni. Ezt követően azzal folytatta: az utóbbi években jelentősen megcsappant a hazai hattyúállomány. Meglátása szerint nem tett jót, hogy nem igazán történt előrelépés a Balaton körüli nádasok állapotával kapcsolatban, így nem, hogy nőtt volna, hanem tovább csökkent az egyes madarak élettere is.
Elmondása alapján a Balaton vízszintjének mesterséges szabályozása sokszor hasonlóképp hat ki a madárállományra is. „Alapvetően azt gondolom, hogy a legnagyobb baj, hogy nincs egy természetes vízmozgás a Balatonnál, pedig a nádasok csak akkor tudnának jól regenerálódni, ha lennének olykor alacsonyabb vízszintű időszakok is” – magyarázta Szinai Péter. Mint azt már megírtuk, a sok építkezés miatt tovább pusztult a Balaton nádasállománya: a felmérések szerint a nádpusztulások nagy része olyan helyeken történt, ahol a nádas évtizedek óta intenzív emberi hatásnak van kitéve.
