2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton, egyre aggasztóbb a helyzet
Nemcsak a kikötők száma és mérete, hanem a part városiasodása és az emberi tevékenység (például feltöltések) is melegíti a tó vizét.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet legfrissebb felmérésének eredményei alapján 2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton. Mint írják, a tó átlaghőmérséklete Keszthelynél nőtt a legtöbbet, itt már közel 2 fokkal melegebb a Balaton vize, mint 24 éve volt. A kutatóintézet műholdas felvételek és helyi mérések által arra jutott, hogy a magyar tenger vizének átlaghőmérséklete évtizedenként 0,7 fokkal emelkedett 2000 óta – emelik ki.
A felmérés szerint a Balaton sekélyebb, nyugati része főként tavasszal és nyáron, míg a tó mélyebb, keleti része inkább ősszel és télen melegszik. Mivel a tó vize a nyugati Keszthelyi-medencében a legsekélyebb, itt volt a legnagyobb a melegedés. A Balatonhoz hasonló sekélyebb tavak egyébként is érzékenyebbek a klímaváltozásra: gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, a magasabb hőmérséklet miatt pedig több vizet is párologtatnak el – magyarázzák.
A következő évtizedekben hasonló ütemű melegedés várható, a tó körüli beépítések pedig csak erősítik ezt a folyamatot. Li Huan, a tanulmány egyik szerzője szerint nem önmagában a kikötők száma és mérete, hanem a part városiasodása és az emberi tevékenység (például feltöltések) melegíti a tó vizét – írja a Telex. Az pedig, hogy az utóbbi években a Balatonnál is enyhébbek a telek és melegebbek a nyarak, kedvez több, a tóban élő, itthon nem őshonos fajnak.
Egyebek mellett bizonyos szubtrópusi és trópusi algáknak, halaknak, növényeknek. Ezzel szemben, ha a hűvösebb időhöz szokott őshonos fajokat a kihalás fenyegeti, ha nem tudnak eléggé alkalmazkodni a melegedéshez – teszik hozzá a cikkben. De korábban azt is megírtuk, hogy az aszályos idő miatt számtalan nehézséggel kell megküzdenie a halgazdaságoknak: csökken a vízszint, melegszik a víz, és a védett madarak is tizedelik a halállományt.
A téma kapcsán Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője mondott el néhány dolgot nemrégiben, például azt: a halastavak üzemeltetői minden reggel lélegeztető eszközökkel pótolják az oxigént, a 30 fokos vízben a halak ugyanis fuldokolnak. Mint mondta, a kiszáradást csak a víztározó kapacitásokat növelésével lehetne megakadályozni, egyúttal azt gondolja, hogy nagyon nehéz lesz a halgazdaságok jövője.