Lánya Bajor Imréről: nem tudom kifejezni, mennyire hiányzik
Farkasházy Tivadar és Havas Henrik hasonlóképp érez, sok szép közös emléket idéztek fel, amelyek a színészhez kötődnek.
Bajos Imre, a népszerű színész 57 esztendősen, épp tíz éve hunyt el. Lánya, Bajor Lili művészként továbbviszi édesapja örökségét, rajta kívül pedig Farkasházy Tivadar és Havas Henrik is visszaemlékezett Bajor Imrére, a sok szép közös élményre. Utóbbi azzal kezdte: „Nincs olyan nap, amikor ne látnám őt mondjuk a YouTube-on, mert valamelyik Heti Hetes-adás megjelenik a képernyőn. Mély barátság kötött össze bennünket, és én soha nem tudok úgy gondolni rá, mint aki már nincs közöttünk”.
„Rengeteg emlék köt össze bennünket: a közös nyaralások Balin, ahol társasoztunk, koccintottunk, úsztunk. Pedig egészen mások voltunk. Engem soha nem érdekelt az emberek véleménye, ő viszont szinte koldulta a szeretetet. Ha Fülén bementünk a kocsmába, körülnézett, majd begyűjtötte az elismerő pillantásokat. Együtt jártunk haknizni is, ami engem fárasztott, Imi pedig – mint egy nagy gyerek – élvezte minden pillanatát. Hiányzik, hogy nem hívhatom fel…” – folytatta Havas Henrik. De Farkasházy Tivadar is sok időt töltött a színésszel, mind a munkában, mind a magánéletben.
„Sokan azt gondolták róla, hogy egy gyenge, puhány alak, csakhogy én nála nagyobb küzdőt életemben nem ismertem. Ha középszerű darabban kellett játszania, ha semmitmondó szerepet kapott valahol, ő akkor is úgy állt a közönség elé, hogy meg akarta hódítani, le akarta győzni a nézőket. Harcolt, a maximumra törekedett. S ez a betegséggel való küzdelmében is megmutatkozott” – emelte ki a Blikknek nyilatkozva. Bajor Imre lánya pedig arra utalt, hogy Marcival, a testvérével olyan örökséget kaptak édesapjuktól, amelyet „illik tisztelnünk, és még inkább illik továbbvinnünk”.
Hozzátette, ezt most nemcsak szakmai értelemben, színésznőként mondja. „Tíz éve ment el, s nem tudom kifejezni, mennyire hiányzik apu. De az elmúlt tíz évben nem találkoztam olyan emberrel, aki ne szeretettel vagy rajongással beszélt volna róla. Nem kötelességből ápoljuk az emlékét, hanem azért, mert ez így természetes számunkra. Amit ő képviselt annak idején színészként, emberként, az afféle iránytű nekünk is…” – fogalmazott Bajor Lili.
