Az éttermekben, edzőtermekben és kávézókban leselkedik ránk a legnagyobb veszély
A Nature folyóiratban kedden megjelent tanulmányól az derült ki, hogy a kávézók, szállodák, edzőtermek és éttermek látogatottságának csökkenése jelentősen lelassíthatja a vírus terjedését.
Torino, 2020. október 31.
Zárva tartó kávézó Torinóban 2020. október 30-án. A koronavírus-járvány miatt az olasz kormány október 26-án elrendelte, hogy a vendéglátóhelyek átmenetileg csak este 6 óráig tarthatnak nyitva.
MTI/EPA-ANSA/Alessandro Di Marco
A Nature folyóiratban kedden megjelent tanulmányól az derült ki, hogy a kávézók, szállodák, edzőtermek és éttermek látogatottságának csökkenése jelentősen lelassíthatja a vírus terjedését.
A számok azt mutatják, hogy ha a fent említett helyek látogatottsága jelentősen csökken, úgy akár 80 százalékkal csökkenthető a fertőzések száma. Jure Leskovec, a tanulmány szerzője és a Stanford Egyetem informatikai docense megosztotta azt is, hogy jelentős különbségeket találtak a különböző etnikumok esetében is – idézte a CNN.
A Stanford és a Northwestern Egyetem kutatói telefonos helymeghatározással modellezték a vírus terjedését a 10 legnagyobb amerikai városban, egészen pontosan: Atlanta, Chicago, Dallas, Houston, Los Angeles, Miami, New York, Philadelphia, San Fransisco és Washington DC területén. A kutatást összesen 98 millió ember óránkénti mozgásának feltérképezésével végezték, március és május között.
A kutatók megvizsgálták az adott területek koronavírus-esetszámait, illetve azt, hogy az emberek milyen gyakorisággal látogattak „népszerű helyeket”, beleértve az élelmiszerüzleteket, edzőtermeket, kávézókat, orvosi rendelőket, vallási intézményeket, szállodákat és éttermeket.
„Nagy átlagban a metróállomások környékén szolgáltatást nyújtó éttermek, edzőtermek, szállodák, kávézók és vallási intézmények produkálták a legnagyobb fertőzésszámot az újranyitás után” – írták a tanulmányban. A modell alapján minél zsúfoltabb volt egy hely, annál súlyosabb volt a fertőzés terjedése is.
A népszámlálási adatok alapján pedig arra jutottak, hogy a legalacsonyabb jövedelmű területeken élők nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg – részben azért is, mert a kisebb területeken nagyobb zsúfoltság alakul ki. „Modellünk előrejelzése szerint egy élelmiszerboltban tett látogatás akár kétszer is veszélyesebb lehet az alacsonyabb jövedelműek számára, mint a magasabb jövedelműeknek” – fogalmazott Leskovec.
Bár az adatok egészen egyértelmű képet mutatnak a helyzetről, a kutatók kiemelték, hogy az eredmények csupán szimuláció részei, tehát nem történt valós kísérlet, ennek okán az adatok nem reprezentatívak.
