Az emberiség akár két évig tartó újrafertőződési hullámokra is számíthat
A COVID-19 pandémia Ázsiából indult, majd februárban elérte Európát, márciusban pedig Amerikát.
Jelenleg nincs 100%-os hatékonyságú ellenszer a betegséggel szemben, a vakcina éppen fejlesztés alatt áll, de a hírek szerint leghamarabb csak az év végére készülhet el. A közösségi távolságtartás és az önkéntes karantén talán a legjobb megoldás a védekezésre, ami a szakemberek szerint jó módszer lehet a következő két évben is.
A New York Times politikai kommentátora Nicholas Kristof úgy fogalmazott, hogy
„A pandémia olyan, mint egy telepakolt óriási gőzmozdony – ha behúzzuk a vészféket, még sokáig mozog előre.”
A karantén az egyik leghatásosabb módja a vírus terjedésének korlátozásában. Több ország is a lezárás eszközével élt, így az egészségügyi rendszereik nem omlottak össze.
Fontos volt időben meghozni a szigorú korlátozásokat, gondoljunk csak Dél-Koreára vagy Szingapúrra. Mindkét ország mintapéldája a járvány ellen tett szabályozások sikerességének. Kína két hónap teljes kijárási tilalom után nemrég fellélegezhetett, azonban egy új veszély van a láthatáron: a fertőzés második hulláma.
Több nemzet is új koronavírusos eseteket regisztrált a közösségi terjedés szakasza után. Ezek azok a fertőzöttek, akik külföldről hurcolták vissza a kórokozót az adott ország területére. Dél-Koreában, Szingapúrban és Kínában is észrevehető ez a jelenség, az óvintézkedéseket pedig ugyanúgy szándékozzák végrehajtani, mint az első hullám esetében.
„Nem az a kérdés, hogy a második hullám jön-e vagy sem, hanem hogy mikor és milyen intenzitással. Valószínűnek tartom, hogy a koronavírus még több járványt fog okozni az elkövetkező két évben. Rajtunk fog múlni, hányan fertőződnek meg. Minél többet kell majd tesztelnünk és el kell különítenünk a betegeket.”
magyarázta Domingo Alves, a São Pauló-i Egyetem kutatója.
A New York Magazine újságírója, David Wallace-Wells szerint a pandémia ideális kezelési modellje az lenne, ha minél hamarabb azonosítanánk, tesztelnénk és izolálnánk a betegeket és közeli hozzátartozóikat, viszont a közösségi terjedés fázisában ez megoldhatatlan feladat.
„A jelenlegi akadályok felismerése lehetőséget kínál arra, hogy átgondoljuk a helyzetet és időt nyerjünk egy átfogó tesztelési rendszer kidolgozására a második hullám érkezése előtt”, mondta Wallace-Wells.
A járvány kontrollálása komoly kihívást jelent, ugyanis egyrészt rekordidő alatt kellene előállítani a vakcinát, másrészt pedig kezelni kellene az óriási gazdasági válságot, ami a lezárások miatt jött létre.
Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a következő hullám esetében már számolnunk kell a halálozási rátával is. Németországban és Dél-Koreában 0,5% körül tartották ezt az értéket, azonban a világ többi országában 1% vagy afeletti arányokról beszélhetünk, a valós számokat pedig csak a következő hónapokban tudhatjuk meg.
A karantén feloldása után emberek milliói lephetik el újra a városok utcáit és tereit, ami kiváló táptalajt kínál majd a koronavírusnak arra, hogy az eddig egészséges embereket megfertőzze.
Hiába laposítottuk el a görbét, az újrafertőződés miatt ismét csúcsosodni fog. Lehet, hogy nem ugyanabban a mértékben, mint először, de egészen biztosan újra a közösségi fertőzés szakaszába léphet, ha nem figyelünk rá kellő módon.
A jelenlegi adatok alapján a kutatók úgy jósolják, hogy az Egyesült Államokban a regisztrált koronavírusos esetek száma júniusban fog elkezdeni csökkenni, azonban számításaik szerint a teljes amerikai lakosság 95%-a még továbbra is védtelen marad a kórokozóval szemben, ezek alapján pedig elkerülhetetlen lesz a következő járványhullám.
Közben hazánkban napról napra nő a halálesetek száma:
