A sci-fi filmek világa ebben az időszakban egyszerre vált grandiózusabbá és személyesebbé: a mélyűr felfedezésétől kezdve a mesterséges intelligencia dilemmáin át egészen a társadalmi összeomlás víziójáig számos meghatározó történet született.

A válogatásban szereplő filmek közös pontja, hogy mindegyikük jelentős hatást gyakorolt a modern sci-fi fejlődésére, miközben új szintre emelték a látványt, a történetmesélést és a gondolatiságot.

A Mátrix folytatása – egy nagyobb univerzum születése

A Wachowski testvérek 2003-ban tértek vissza a Mátrix – Újratöltve című filmmel, ami hat hónappal az első rész eseményei után folytatja Neo, Morpheus és Trinity történetét. A cselekmény középpontjában az áll, hogy a hősök megpróbálják elérni a Mátrix Forrását, miközben Zion városa egy hatalmas gépinvázióra készül. Bár a film nem kapott akkora kritikai elismerést, mint az eredeti Mátrix, mégis óriási sikert aratott, és tovább tágította a franchise világát videojátékokkal és animációs antológiával is.

Az álomrétegek labirintusa – Eredet

Christopher Nolan 2010-es filmje, az Eredet egy olyan különleges sci-fi thriller, amelyben a főszereplő, Dom Cobb, mások tudatalattijába hatolva lop információt. A történet akkor válik igazán összetetté, amikor Cobb egy új feladatot kap: nem ellopni kell egy gondolatot, hanem elültetni egyet.

A film a valóság és az érzékelés rétegeivel játszik, miközben látványvilágával és Hans Zimmer zenéjével a 21. század egyik legikonikusabb sci-fi alkotásává vált.

Csillagok között – az emberi létezés határán

Nolan 2014-ben az Csillagok között című űreposszal ismét bizonyította, hogy a sci-fi lehet egyszerre grandiózus és érzelmileg mély. A történet Joseph Coopert követi, aki egy haldokló Földről indul útnak, hogy új otthont találjon az emberiség számára. A film a tér, az idő és más dimenziók kérdéseit szövi össze a családi kötelékek és az emberi túlélés drámájával – írja a Collider.

Pandora világa – Avatar

James Cameron 2009-es filmje, az Avatar a 22. század közepére repíti a nézőt, ahol az emberek a Pandora nevű holdat kolonizálják egy ritka ásvány kitermelése érdekében. Jake, a tolószékes tengerészgyalogos azonban fokozatosan közelebb kerül a Na’vi néphez, és küldetését is más szemmel kezdi látni. Az Avatar technológiai szempontból is mérföldkő volt, hiszen jelentős áttörést hozott a 3D filmkészítésben, és a popkultúra egyik legnagyobb jelenségévé nőtte ki magát.

Disztópikus jövőkép: Az ember gyermeke

Alfonso Cuarón 2006-os filmje, Az ember gyermeke egy sötét jövőt ábrázol, ahol az emberiség közel két évtizede képtelen gyermekeket nemzeni, és a civilizáció az összeomlás szélére sodródik. A történet egy menekült nő terhessége köré épül, amely reményt jelenthet az emberiség számára.

A film társadalmi kommentárként és emberi drámaként is erőteljes, miközben innovatív operatőri megoldásai miatt is nagy elismerést kapott.

Szerelem és emlékezet – Egy makulátlan elme örök ragyogása

Michel Gondry 2004-es alkotása, az Egy makulátlan elme örök ragyogása különleges módon ötvözi a romantikát és a sci-fit. Joel és Clementine szakítása után a nő egy eljárással kitörölteti emlékeit, mire Joel is ugyanerre szánja el magát, ám a folyamat során rádöbben, hogy még mindig szereti őt. A film nemlineáris szerkezete és költői hangulata miatt a 2000-es évek egyik legmeghatározóbb sci-fi drámájává vált.

Magány a Holdon – Hold

Duncan Jones rendezői bemutatkozása, a Hold (2009) egy szinte teljesen egy szereplőre építő történet, amely Sam Bell izolált holdbéli munkáját mutatja be. A film az identitás, az elszigeteltség és az emberi létezés kérdéseit vizsgálja, miközben filozofikus hangvétele miatt sokak szerint a korszak egyik legfontosabb sci-fi alkotása.

Mesterséges intelligencia új megközelítésben

A lista élén az A.I. – Mesterséges értelem (2001) áll, amely Stanley Kubrick elképzeléseiből indult, és Steven Spielberg rendezésében valósult meg. A történet Davidet, a gyermek androidot követi, aki elhagyatva próbálja megtalálni helyét a világban, miközben arról álmodik, hogy emberré válhat. A film nem fenyegetésként, hanem érzelmi és etikai kérdésként ábrázolja a mesterséges intelligenciát, ezzel új irányt adva a sci-fi történetmesélésnek.