Az ausztrál kormány „rendkívül helytelen“ törekvéseire hivatkozva több ország azzal vádolta meg az ausztrálokat, hogy szüneteltetni próbálja azt a folyamatot, amelynek eredményeként a Nagy-korallzátony felkerülhet a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

A Párizsban tartott nagyszabású nemzetközi találkozón azonban nem sikerült megállapodni egy olyan globális éghajlat-változási politikáról, amely iránymutatást adna a több mint 190 országnak a világ legkülönlegesebb helyeit érintő válság kezeléséhez.

Az UNESCO az év elején javasolta, hogy a zátony kerüljön fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, ez pedig az első alkalom lett volna, hogy éghajlati változások miatt bővítik a listát. Ausztrália azonban aggodalmát fejezte ki, hogy ennek következtében a Nagy-korallzátony örökre ott is marad – írja a The Guardian. 

A korallok 2016-ban, 2017-ben és 2020-ban tömegesen kifehéredtek a globális felmelegedés okozta emelkedő óceáni hőmérséklet miatt a Nagy-korallzátonyban. 

Ausztrália intenzív lobbizása késleltette a veszélyeztetett listára való felkerülést, és a döntést jövő júniusban, az oroszországi találkozón kell újra napirendre venni.

A világörökségi egyezményt több mint 190 ország írta alá, de a 2007-es elfogadás óta nem frissítették a klímaváltozási politikát.