Az átlagember talán meg sem fogja érezni a kenyér drágulását

Az InfoRádiónak adott interjújában Septe József elmondta, az étkezési gabona és a nyersanyagárak emelkedése, valamint a bérköltségek növekedése miatt drágulhat a kenyér és péktermék a közeljövőben:

„A tavaly ilyenkori, aratás közeli árakhoz képest durván 30 százalékkal ment fel a búza ára. Van olyan minőségi búza, amely még jobban is drágult. Komoly mértékben mentek még föl az energiaárak, a logisztikai költségek, de a munkabérköltségek is. Azt gondolom, a sütőipar nem egy olyan ágazat, ahol hatalmas nyereségek vannak, ezért nem olyan nagy az eredménytermelő képessége; a megnövekedett költségeit kénytelen lesz áthárítani a vásárlókra.”

A szakember hozzátette, jelentős különbség van az átadási ár és a fogyasztói ár között:

„A fogyasztói árat nem a sütőipar határozza meg, annak csak az átadási árban van szerepe, de azt is a multinacionális láncok határozzák meg, ahogy utána a termék árát is. Nekünk csak az átadási ár mértékében van tehát szerepünk, ott sem sok, csak jóváhagyhatjuk azt az árat, amelyet a vevőink jóváhagynak számunkra.”

Septe József kiemelte, minden sütőipari szakbolthálózat a „maga ura” az ár meghatározásakor, ahogy a multinacionális cégek is saját árakat határoznak meg, más boltoknál viszont egyéni árazás lehet, ezért nem tudna jóslásba bocsátkozni.

Tovább árnyalja a helyzetet, hogy minden szereplőnek más költségei vannak, például nem mindegy, hogy kézi technológiával dolgoznak-e, valamennyire gépesített eljárással vagy automatával. Ezek a tényezők nagy mértékben befolyásolják az árképzést, de az alapanyagár és a más költségek változásából lehet következtetni az áremelésre, amelynek most nagyon komoly mértéket kell képviselnie.

Egy magyar állampolgár, 30-39 kiló kenyeret fogyaszt el egy évben, és egy nap egy emberre 10-12 dekagramm kenyeret szoktak számolni. Így Septe József várakozása szerint napi szinten 3 forint lesz a drágulás mértéke egy átlagember számára, ebből „egy doboz cigaretta sem jön ki egy hónapban”.