Átalakulhat a megtakarítások piaca
Az állampapír mellett az ingatlanbefektetések lehetnek a változás nyertesei.
Fotó: Unsplash/micheile henderson A múlt héten bejelentett szigorítások alaposan átrajzolhatják a megtakarítások piacát a pénzügyi szakemberek várakozásai alapján. A kormányzati szándék egyértelműen az állampapírok piacának erősítése, de emellett az ingatlanbefektetések szerepe is tovább erősödhet a Duna House szerint.
Az ingatlanpiacon a befektetői aktivitás a 2022-es csúcsok után csökkent 2023 első öt hónapjában, ami a mostani változások bejelentése után kaphat új lendületet. Budapesten egy átlagos ingatlanbefektetésre átlagosan 50 millió forintot fordítanak a befektetők.
„Az ingatlan, mint befektetés már számtalanszor bizonyította komoly versenyelőnyét, ami a kiszámíthatóságban és stabilitásban mutatkozott meg elsősorban. Hosszú időtávot vizsgálva ebben a szegmensben minimális jogszabályi változások történtek, amelyek jelentősen nem befolyásolták az elérhető hozamszintet, szemben a rendszeresen változó pénzügyi befektetések piacával.” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „A mostani változás elsősorban az állampapírok felé tereli a magánbefektetőket, de közvetetten az ingatlanpiaci befektetéseknek is kedvezhet azoknál a befektetőknél, akik 30-100 millió forintos befektetésnek keresnek opciós lehetőségeket.”
Tovább szigorította a megtakarításokat a kormány
Tovább szigorította a megtakarításokat a kormány. Egy friss kormányrendelet értelmében a megtakarítások kamatjövedelme után már nem csak a 15%-os személyi jövedelemadót, hanem a 13%-os szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie annak, aki ingatlanalapok befektetési jegyein vagy állampapírokon kívül egyéb megtakarítási formát választ a havi kiadások fedezése után fennmaradó összeg gyarapítására. Szakértők szerint a júliustól életbe lépő szabályozás élénkítő hatással lehet a befektetői aktivitásra az ingatlanpiacon.
A hazai ingatlanpiacon a 2022-es tranzakciós adatok alapján változó intenzitású, mégis jelentős volt a befektetési céllal vásárlók aktivitása, akik június kivételével minden hónapban a vevők több mint 40%-át tették ki, de a januári és decemberi 54%-os csúcsot is felül tudták múlni októberben, amikor 55%-os abszolút többségben voltak a budapesti ingatlanpiacon. A fővárosi ingatlanbefektetők átlagosan közel 53 millió forint értékű lakásokat vásároltak Budapesten tavaly, amelyeknek mérete átlagosan 66 négyzetméter volt a Duna House statisztikái alapján.
A 2023-as év eddigi adatai alapján azonban valamelyest mérséklődött a befektetői jelenlét az ingatlanpiacon, többek választották az ingatlanok helyett a biztosabbnak tűnő hozam reményében az állampapírt. Az idei évben a fővárosban márciusban volt a legjelentősebb, 43%-os a befektetési céllal történő vásárlások aránya. Az ingatlanra fordított összeg 50,7 millió forint volt, átlagosan 54 négyzetméter alapterületű lakásokat vásároltak befektetésként az ügyfelek a Duna House értékesítési adatai alapján.
Vidéken januárban még 38%-os többségben voltak jelen a piacon az ingatlanbefektetők, áprilisra azonban 9 százalékponttal mérséklődött az aktivitásuk. A vásárlók átlagosan 62 négyzetméteres ingatlanokat vásároltak, az erre fordított átlagos összeg januárban még 25,5 millió forint volt, azonban áprilisra 10 millió forinttal, 34 millió forint fölé emelkedett ez az érték. Az ingatlanértékkel együtt az alapterület is nőtt, áprilisban már egy teljes szobával nagyobb, 74 négyzetméter nagyságú ingatlanokra szerződtek a befektetők.
