Clouds
21 Budapest
Dollár
359,31 Ft
Euró
390,66 Ft
Font
444,86 Ft
Bitcoin
23,129 $

Nobel-békedíjra jelölték a WikiLeaks alapítóját, Julian Assange-ot

Fotó: A WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítójának, Julian Assange ausztrál oknyomozó újságírónak a támogatói egy londoni bíróság elõtt rendezett tüntetésen 2021. október 28-án. Az Egyesült Államok kormánya fellebbez a brit bíróság azon döntése ellen, hogy nem adják ki Julian Assange-t. MTI/EPA/Andy Rain
Európa

Czinder Tímea

Szerkesztő

Miután felfedte az USA háborús és emberiesség elleni bűncselekményeit Irakban, Afganisztánban és máshol, az Egyesült Államokban akár 175 év büntetés is várhat rá.

Nobel-békedíjra jelölték a WikiLeaks alapítóját „az emberi jogok, demokrácia és sajtószabadság érdekében vívott bátor harcáért”. A Norvég Nobel Intézet megerősítette, elfogadták a jelölést.

A jelölés határideje előtt Martin Sonnenborn német EP-képviselő válaszolt Assange partnerének, Stella Morisnak megkeresésére. A nő Assange támogatását sürgeti, akit még mindig a szigorúan őrzött belmarshi börtönben tartanak fogja, miután több százezer dokumentumot tett közzé az afganisztáni és iraki háborúról.

„Julian Assange egyedülálló és tagadhatatlan módon hozzájárult a békéhez a háború ködének eloszlatásával”

– mondta Moris.

A sajtószabadsággal foglalkozó csoportok több alkalommal is elismételték, Assange ellen politikai okokból emeltek vádat, mert tényeket közölt a világ gazdag és befolyásos elitjéről. 2021-ben az is kiderült, amerikai és brit kémek összejátszottak a Fehér Házzal, hogy meggyilkolják Assange-ot London utcáin – írta a MorningStar.

Ezzel egyidejűleg az Egyesült Királyság bírósága úgy határozott, Assange kiadatása öngyilkossági kockázattal járna, a másodfokú bíróság azonban kétnapos fellebbezési tárgyalás után az Egyesült Államok oldalára állt. A WikiLeaks alapító akár 175 év börtönbüntetést is kaphat az USA drákói szigorú kémtörvénye értelmében.

Bár Assange fellebbezhet a Legfelsőbb Bírósághoz, a döntése arról, hogy meghallgatják-e az érveit, hónapokig is tarthat, miközben állapota tovább romlik. Nils Melzer, az ENSZ különmegbízottja kínzásnak nevezete a férfi fogva tartását.