Az Apple TV az elmúlt években következetesen építette fel erős sci-fi kínálatát, amelyben a társadalmi feszültségeket boncolgató és az elszigeteltség kérdését vizsgáló sorozatok mellett a Sötét anyag is kiemelt helyet foglal el, így a 2026-ban érkező második évad előtt különösen jó alkalom kínálkozik az első 9 rész újranézésére vagy bepótlására.

A Blake Crouch 2016-os regényén alapuló, és az író közreműködésével készült adaptáció a kvantumfizika egyik elméleti fogalmából indul ki, ugyanakkor a tudományos kíváncsiságot hamar személyes és erkölcsi drámává formálja.

A történet lényege

A történet Jason Dessen-ről szól, akit Joel Edgerton alakít, és aki Chicagóban él visszafogott, kiszámítható életet egy kevéssé ismert főiskola fizikaprofesszoraként, miközben feleségével, a korábban festőként dolgozó Danielával és 15 éves fiukkal, Charlie-val igyekszik megtalálni a boldogságot.

Bár tehetsége alapján komolyabb tudományos karrier is várhatna rá, Jason tudatosan a családját választotta, még akkor is, amikor barátja, a neurológus Ryan Holder egy rangos, Nobel-díjhoz hasonló elismerést kap, és felajánlja neki, hogy csatlakozzon San Franciscóban induló neurotechnológiai vállalkozásához.

Egyik pillanatról a másikra változik meg minden

A Collider szerint a látszólag nyugodt élet azonban egyik pillanatról a másikra darabokra hullik, amikor Jasont egy ünnepséget követően elrabolják, elkábítják, majd egy elhagyatott létesítményben tér magához, ahol egy olyan valóságban találja magát, amelyben annak idején nem a családját, hanem a tudományos ambícióit választotta.

Ebben az alternatív világban ünnepelt kutató és a Velocity Labs alapítója, aki tökélyre fejlesztett egy szuperpozíción alapuló kísérletet, amely egy különleges fémdoboz és egy speciális szer segítségével képes hozzáférést biztosítani párhuzamos dimenziókhoz.

Jason kétségbeesetten próbál visszatérni

Az emberrablás mögött egy másik Jason áll, aki saját univerzumában már elérte szakmai céljait, ugyanakkor ráébredt, hogy a család hiánya visszafordíthatatlan űrt hagyott benne, ezért úgy dönt, megszerzi magának azt az életet, amelyet egykor elutasított.

Eközben az eredeti Jason kétségbeesetten próbál visszajutni feleségéhez és fiához, miközben szembesül azzal, hogy minden dimenzióváltás megbontja a valóság szövetét, és olyan következményeket indít el, amelyeket sem ő, sem alteregója nem képes teljesen átlátni.

A sorozat a valós fizikából ismert szuperpozíció fogalmát használja kiindulópontként, ami szerint egy részecske egyszerre több állapotban is létezhet, azonban a történet ezt kreatív módon kiterjeszti az emberi létezésre, és azt vizsgálja, mi történne, ha valaki az összes lehetséges életét egyszerre élhetné.

A Doboz nevű szerkezet elszigeteli használóját a külső hatásoktól, majd számtalan ajtón keresztül különböző valóságokba engedi, amelyek mind egy-egy eltérő döntés következményeit mutatják meg.

Nem csupán látványos

A Sötét anyag anyag nem csupán látványos tudományos fikció, hanem az etikai határok kérdését is feszegeti, hiszen az alternatív Jason eredetileg azért fejlesztette ki a technológiát, hogy más univerzumokban megtalált megoldásokat alkalmazhasson olyan problémákra, mint a betegségek, a klímakatasztrófák vagy az éhezés.

Az eszme elsőre reménytelinek tűnik, mégis hamar kiderül, hogy a tudományos áttörések könnyen személyes megszállottsággá torzulhatnak, különösen akkor, ha valaki saját múltbeli döntéseit próbálja utólag kijavítani.

A sorozat egyik legerősebb állítása, hogy minden választás következményekkel jár, és ezek a következmények nem csupán erkölcsi dilemmák formájában jelentkeznek, hanem konkrétan szétszabdalják az identitást és a valóságérzékelést is. Ahogy a különböző Jasonek egyre több dimenzióba lépnek át, tudatuk fokozatosan meginog, és a történet azt sugallja, hogy az emberi elme, akárcsak maga az univerzum, csak bizonyos mértékig képes elviselni a végtelen lehetőségek terhét.