A vitatott döntés alapját az jelentette, hogy a Bizottság szerint az Apple korlátozta az alkalmazásfejlesztők lehetőségét arra, hogy közvetlenül kommunikáljanak felhasználóikkal, például alternatív fizetési lehetőségek vagy más alkalmazásboltok népszerűsítése ügyében.

A vállalat azonban határozottan elutasítja a vádakat, és azt állítja, hogy Brüsszel túlterjeszkedik a jogszabály keretein. „A Bizottság követelései messze túlmutatnak azon, amit a jog valóban előír” – fogalmazott Wilson a fellebbezés bejelentésekor. A tech-óriás álláspontja szerint a döntés nem csupán az üzleti modelljük önállóságát veszélyezteti, hanem a fejlesztők és a végfelhasználók érdekeit is sérti – írja a Politico.

A cég jogi érvelése két kulcsterületre koncentrál. Az első a Bizottság azon követelése, ami szerint a szolgáltatáscsomagokat több szinten, kötelező módon kellene elkülöníteni amit az Apple „kikényszerített szolgáltatási rétegezésnek” nevez. A másik vitás pont a „steering”, vagyis az alkalmazáson belüli irányítás fogalmának értelmezése.

Az Apple szerint az EU olyan elemeket is beemelt a „steering” kategóriájába, például a promóciókat, alternatív fizetési módok megjelenítését, illetve más appboltokhoz vezető linkeket, amiket eredetileg nem fedett le a törvény. Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság 2024 áprilisában hozta meg a döntést, mely az Apple üzleti gyakorlatait a Digitális Piacokról szóló törvénnyel ellentétesnek ítélte.

Azóta a vállalat június 26-án bejelentett változtatásokat az App Store szabályzatán belül, hogy megfeleljen a Bizottság által kiadott felszólításnak. Brüsszel azonban jelenleg is értékeli, hogy ezek a módosítások kielégítőek-e a korábbi határozat fényében. Amennyiben az Apple lépéseit nem találják elegendőnek, az Európai Bizottság akár napi bírság kiszabásához is folyamodhat.