Miután éveken át sikertelenül kereste a párját, végül úgy döntött, egyedül vállal gyermeket, ám nem sokkal később mégis rátalált a szerelem. A People magazin részletesen mutatta be Natalie Le Prevost útját az anyaság és a párkapcsolat felé vezető, kanyargós úton.

A 39 éves, Devonban élő ápolónő eredetileg úgy képzelte, hogy 30 éves korára már férjnél lesz és nagy családja lesz, azonban a valóság egészen másképp alakult: egy eljegyzés felbomlása után hat éven át próbált párt találni, sikertelenül. Végül úgy döntött, nem vár tovább, és saját kezébe veszi az életét. „Nem akartam megelégedni valamivel, ami nem érződik helyesnek. Erős és független vagyok, és ez volt az élethosszig tartó álmom.”

A csalódások sora

A csalódások sora után a párkeresést is feladta, és egyedül vállalta volna a gyermeknevelést. „Nem bíztam abban, hogy az emberek az interneten őszinték. Folyton csalódtam a kapcsolatokban, vagy nem volt meg a kémia. Feladtam a szerelmet, és úgy döntöttem, egyedül vágok bele.”

Natalie végül Spanyolországban, Alicantéban kezdett lombikprogramba, mivel az ottani kezelés olcsóbb volt, mint az Egyesült Királyságban. Az első próbálkozás, egy inszemináció 2024 szeptemberében sikertelen volt, amit ő maga „lesújtónak” élt meg. Ezt követően a lombikkezelés mellett döntött, mert – ahogy mondta – „tudtam, hogy az IVF-nek jobb a sikerességi aránya, ezért egyből erre váltottam.”

Mindössze egy embrió bizonyult alkalmasnak

A folyamat során mindössze egy embrió bizonyult alkalmasnak a beültetésre, így – saját szavaival – „minden ezen az egyen múlt”. 2025 áprilisában derült ki, hogy sikeres volt a beavatkozás, amit így írt le: „A felhők felett jártam.”

A történet azonban itt vett igazán váratlan fordulatot: néhány hónappal korábban megismerkedett egy villanyszerelővel, Adam Rice-szal, aki 2025 júniusában – amikor Natalie már négy hónapos terhes volt – randira hívta. A kapcsolat gyorsan elmélyült. „Egyetlen kapcsolat sem érződött még így korábban. Még a születésnapunk is csak két nap különbséggel van.”

Más nőket bátorít

A gyermek, Zavi-Emilio 2025. december 24-én született meg császármetszéssel. Az édesanya a pillanatról így vallott: „Felfoghatatlan volt először a kezemben tartani. Nagyon meghatódtam.” Majd hozzátette: „Ez volt a legjobb érzés a világon – soha nem fogom elfelejteni.”

Natalie ma már más nőket is arra bátorít, hogy ne ragadjanak benne rossz kapcsolatokban csak azért, mert gyermeket szeretnének, hanem merjenek önálló döntéseket hozni. Úgy véli, néha jobb egyedül vállalni az anyaságot, mint egy működésképtelen kapcsolatban maradni.

Adam Rice számára is különleges volt a helyzet, hiszen már az első találkozáskor megtudta, hogy Natalie gyermeket vár, mégis azonnal értékelte „az őszinteségét, az erejét és a csendes bátorságát”. A közös élmények, például amikor érezhette a baba mozgását, mély hatást gyakoroltak rá: „Többet jelentettek számomra, mint valaha gondoltam volna”, és hozzátette: „abban a pillanatban tudtam, hogy az életem része kell legyen.”

„Azt hitte, ezt egyedül fogja végigcsinálni, de nem fogja.” Majd hozzátette: „Zavi nemcsak közelebb hozott minket egymáshoz. Olyan módon kötötte össze a szívünket, ami stabil és törhetetlen. Hihetetlenül szerencsésnek érzem magam, hogy mindkettőjüket szerethetem, és még szerencsésebbnek, hogy minden egyes nap őket választhatom.”