Amputált végtagokra és lemészárolt lovak maradványaira bukkantak a waterlooi csata helyszínén

A waterlooi csata helyszínén nemrég újabb megdöbbentő felfedezést tettek régészek, amikor is egy belga farmon több amputált végtagot és katonai lovak maradványait tárták fel. A feltárást a brit Waterloo Uncovered jótékonysági szervezet vezette, melynek célja, hogy a híres csata maradványait feltárva új részleteket derítsen ki a történelem egyik legmeghatározóbb katonai eseményéről.

Az 1815. június 18-án, a Brüsszeltől délre fekvő Waterloonál zajló csatában Bonaparte Napóleon vereséget szenvedett a brit Wellington hercege és a porosz Gebhard Leberecht von Blücher által vezetett szövetséges hadseregtől. Noha a csata során több ezren haltak meg, a helyszínen mindössze két teljes emberi csontvázat találtak korábban. Ezért különösen fontosak azok a maradványok, melyeket most a Mont-Saint-Jean farmon tártak fel, ahol Wellington tábori kórháza működött. Soron kívül Új időpontban várja a köztévé Magyar Pétert

A legfrissebb ásatások során egy különleges „harctéri tisztítóárkot” találtak: az árokban nemcsak emberi, hanem állati maradványokat is találtak, köztük egy ökröt és legalább 7 lovat. A lovakon egyértelműen arra utaló nyomokat találtak, hogy közülük többeket levágtak, míg három ló esetében golyó által okozott halálos sérüléseket fedeztek fel.

A leletek másik jelentős része egy halom amputált emberi végtagból állt, melyeket sebészfűrésszel távolítottak el. A waterlooi csata során a helyszín közelében felállított kórházban körülbelül 500 amputációt hajtottak végre.

Tony Pollard, a Glasgow-i Egyetem konfliktustörténet és régészet professzora, aki az ásatást vezeti, kiemelte, a felfedezés egyedülálló a napóleoni háborúk régészetében. Rámutatott, a leletek elrendezése, az, ahogyan az állati és emberi maradványok külön oldalakon helyezkednek el, arra utal, hogy a temetést végzők próbáltak méltóságot és tiszteletet adni a halottaknak, annak ellenére, hogy rendkívül tragikus körülmények között dolgoztak.