Az amerikai rendőrgyilkosságok közel fele nem kerül napvilágra
40 év adatainak áttekintése azt mutatja, hogy sok halálos kimenetelű rendőri összecsapást tévesen minősítenek, leggyakrabban akkor, ha az áldozat fekete vagy spanyolajkú volt.
Fotó: Unsplash/Clément Rémond (Illusztráció)
A University of Washington School of Medicine Egészségügyi Mérések és Értékelések Intézetének kutatása szerint az Egyesült Államokban 1980 és 2018 között a rendőri erőszak következtében bekövetkezett halálesetek több, mint 55 százalékát, összesen több, mint 17 ezer esetet tévesen soroltak be, vagy be sem jelentettek.
A tanulmány azt is feltárta, hogy a fekete amerikaiak minden más csoportnál nagyobb valószínűséggel halnak meg rendőri erőszak következtében, és 3,5-szer nagyobb valószínűséggel öli meg őket a rendőrség, mint a fehér amerikaiakat.
„A közelmúltban a feketék ellen elkövetett, nagy nyilvánosságot kapott rendőrgyilkosságok világszerte felhívták a figyelmet erre a sürgős közegészségügyi válságra, de a probléma nagyságrendjét megbízható adatok nélkül nem lehet teljes mértékben megérteni“
– mondta Fablina Sharara, a Washingtoni Egyetem orvosi karának kutatója, a tanulmány társszerzője.
A kormányzati adatbázis, az NVSS adatai jelentősen eltérnek a nyilt forráskódú és közérdekű adatokat tartalmazó adatbázisok jelentéseitől. Sharara hozzátette, hogy a nyílt forráskódú adatok megbízhatóbb és átfogóbb forrásként szolgálnak a rendőrségi erőszak megelőzését és az életek megmentését szolgáló szakpolitikák megalapozásához.
„Az ilyen halálesetek pontatlan jelentése vagy téves besorolása tovább homályosítja a rendszerszintű rasszizmus nagyobb problémáját, amely számos amerikai intézményben, köztük a bűnüldözésben is jelen van“
– mondta Sharara.
A tanulmány megállapította, hogy a férfiak nagyobb arányban halnak meg rendőri erőszak következtében, mint a nők. 1980 és 2019 között 30 600 rendőri erőszakos halálesetet jegyeztek fel a férfiak és 1420-at a nők körében – írja a The Guardian.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendőrök által elkövetett halálesetek nyomon követése nagymértékű összeférhetetlenséggel jár. A halottkémek gyakran be vannak ágyazódva a rendőrségi osztályokba, és nem ösztönözhetők arra, hogy megállapítsák, hogy a haláleseteket rendőri erőszak okozta.
„Ugyanaz a kormány, amelyik felelős ezért az erőszakért, felelős azért is, hogy jelentést tegyen róla“
– mondta Sharara.
Összességében a kutatók szerint a nyílt forráskódú adatgyűjtés fokozott használatára van szükség a rendőri brutalitás faji, etnikai és nemek szerinti egyenlőtlenségeinek dokumentálásához és megértéséhez, amely lehetővé tenné a rendőri és közbiztonsági protokollok célzottabb módosítását. A szerzők azt is elismerték, hogy többet kell tenni a rendőrség által elkövetett erőszak elleni küzdelem érdekében.
„Közösségként többet kell tennünk. A rendőri erőszak megelőzésére és a rendszerszintű rasszizmus kezelésére irányuló erőfeszítések az Egyesült Államokban, beleértve például a testkamerákat, amelyek rögzítik a rendőrök és a civilek interakcióit, valamint a de-eszkalációs képzést és a rendőrök implicit előítéletességgel kapcsolatos képzését, nagyrészt hatástalanok maradtak“
– tette hozzá Eve Wool társszerző.
