A műveletek a Trump‑adminisztráció szeptember óta tartó tengeri hadjáratának részei, amelynek során eddig több mint száz ember halt meg, és közel harminc hajót semmisítettek meg a Csendes-óceánon és a Karib-térségben. A SOUTHCOM közlése szerint a legutóbbi támadásokat az amerikai védelmi miniszter utasítására hajtották végre, és a hadsereg állítása alapján a célpontok olyan személyek voltak, akiket az Egyesült Államok kábítószer‑kereskedelemmel hoz összefüggésbe.

A washingtoni kormányzat azonban eddig nem mutatott be olyan bizonyítékot, amely igazolná, hogy a megsemmisített hajók valóban drogcsempészettel foglalkoztak. A műveletek körül komoly nemzetközi vita alakult ki.

Több latin‑amerikai vezető és jogi szakértő az akciókat önkényes kivégzéseknek minősítette, különösen azok után, hogy a védelmi miniszterrel szemben olyan vádak is felmerültek, miszerint egy korábbi támadás túlélői ellen is újabb csapást rendelt el. A nemzetközi jog szerint hajótöröttek elleni támadás háborús bűncselekménynek számít.

A térség politikai feszültségei tovább fokozódtak, miután az amerikai elnök nagyszabású katonai jelenlétet rendelt el Latin‑Amerikában, és egyre keményebb lépéseket helyezett kilátásba Venezuela ellen. A venezuelai vezetés szerint az Egyesült Államok a kábítószer‑ellenes fellépést ürügyként használja arra, hogy politikai nyomást gyakoroljon Caracasra és hozzáférjen az ország olajkészleteihez.

Az Al Jazeera jelentéséből kiderül, hogy a helyzet súlyosságát jelzi, hogy több latin‑amerikai ország vezetője is közvetítői szerepet ajánlott fel a felek között, hangsúlyozva, hogy a térség nem bír el egy újabb fegyveres konfliktust. A brazil és a mexikói elnök is a békés rendezés fontosságát emelte ki, miközben aggodalmukat fejezték ki a katonai műveletek mögötti valódi szándékok miatt.

A nemzetközi sajtó szerint jelenleg mintegy 15 ezer amerikai katona, tizenegy hadihajó — köztük az Egyesült Államok legnagyobb repülőgép‑hordozója —, valamint fejlett vadászgépek és drónok vesznek részt a térségben zajló műveletekben, ami az elmúlt évtizedek legnagyobb amerikai katonai jelenlétét jelenti Latin‑Amerikában.