Donald Trump elnök kijelentette: „Ismerjük minden útvonalukat. Ismerjük minden drogbáró címét. Tudjuk a címüket. Tudjuk a bejárati ajtajukat. Mindent tudunk mindegyikről.” Trump a helyzetet háborúhoz hasonlította, hangsúlyozva, hogy a kartellek „százezrek életét oltják ki” az olyan kábítószerekkel, mint a kokain, a heroin, a metamfetamin és a fentanil.

Szakértői vélemények szerint azonban az amerikai csapások Mexikóban aligha hoznának valódi eredményt. „Mexikó kartelljei a világ legerősebb és legjobban szervezett bűnszervezetei közé tartoznak. Jelentős erőforrásokkal rendelkeznek, és egyedülálló földrajzi helyzetben vannak, az Egyesült Államok és Latin-Amerika között. Célzott katonai csapások inkább PR-akciónak számítanának, mint valódi megoldásnak. Nem fogják megállítani a világ egyik legjövedelmezőbb illegális ellátási láncát.”

Az Al Jazeera beszámolója szerint Trump januári hivatalba lépése óta végrehajtási rendeletekre és jogi kiskapukra támaszkodva indokolta a katonai akciókat a kartellek ellen, a Kongresszus jóváhagyása nélkül. Ennek részeként hat kartellt „külföldi terrorszervezetként” jelöltek meg, ami lehetővé teszi, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági indokkal igazolja a katonai csapásokat.

Katonai akciók és viták

Szeptember óta a Fehér Ház legalább 20 támadást indított olyan hajók ellen, amelyek állításuk szerint kábítószert szállítottak a Karib-térségben és a Csendes-óceánon.

Az adminisztráció az amerikai hadsereg által végrehajtott csapásokat „nemzetközi fegyveres konfliktuson kívüli” műveletekként határozza meg, amelyek „narkoterroristák” és „jogellenes harcosok” ellen irányulnak. Ez a megközelítés a George W. Bush által a „terrorizmus elleni háború” idején bevezetett vitatott koncepciót idézi fel, amelyet akkoriban az al-Kaida elleni akciók igazolására használtak.