Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára szólalt meg a csapás kapcsán: „Admirális (Frank) Bradley jól a hatáskörén és a törvény keretein belül járt el, amikor elrendelte a további csapást.”

Hozzátette, Pete Hegseth védelmi miniszter engedélyezte a támadásokat, de nem adott utasítást arra, hogy „mindenkit ki kell iktatni”, ahogyan azt a Washington Post állította. A második csapásra állítólag azért került sor, mert az első robbanás után két ember túlélte a támadást, és a lángoló hajóba kapaszkodott.

Mind republikánus, mind demokrata törvényhozók aggodalmukat fejezték ki a jelentés miatt, és kongresszusi vizsgálatot ígértek. Leavitt a hétfői tájékoztatón hangsúlyozta: „Trump elnök és Hegseth miniszter világossá tették, hogy az elnöki rendelettel kijelölt narkoterrorista csoportok halálos célpontnak minősülnek a háborús jog értelmében.”

Vannak még kérdések

A sajtótitkár ugyanakkor nem erősítette meg, hogy az első csapás valóban két túlélőt hagyott hátra, és azt sem, hogy a második támadás célja kifejezetten az ő megölésük lett volna. A médiában megjelent hírek, miszerint Hegseth utasítást adott volna mindenki likvidálására, újra felszították a vitát az amerikai katonai akciók jogszerűségéről a Karib‑térségben.

Hegseth visszautasította a vádakat, „kitaláltnak, gyújtogatónak és sértőnek” nevezve őket. Hétfőn a Twitteren így írt: „Bradley admirális amerikai hős, igazi profi, és 100%-ban támogatásomat élvezi. Kiállok mellette és a harci döntései mellett – a szeptember 2‑i küldetésben és azóta mindegyikben.”

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok fokozta katonai jelenlétét a Karib‑térségben, és sorozatos halálos csapásokat hajtott végre a Venezuela és Kolumbia partjainál nemzetközi vizeken közlekedő, gyanús drogcsempész hajók ellen. A műveletek részeként több mint 80 ember vesztette életét szeptember eleje óta. A Trump‑adminisztráció szerint az akciók önvédelemnek minősülnek, mivel a hajók tiltott kábítószert szállítottak az Egyesült Államokba – jegyzi meg a BBC.

Tapintható a feszültség Venezuela és az USA között

A támadások jelentősen növelték a feszültséget Venezuelával, és Trump többször kijelentette, hogy fontolóra veszi amerikai szárazföldi csapatok bevetését az országban. A kongresszusban eközben egyre nagyobb figyelem irányul az ügyre: a Szenátus Fegyveres Szolgálatok Bizottsága közölte, hogy „szigorú ellenőrzést fog végezni a tények megállapítása érdekében”.

Roger Wicker republikánus szenátor, a bizottság elnöke hozzátette: a törvényhozók tervei között szerepel az „admirális meghallgatása, aki a műveletet vezette”, valamint hang‑ és videófelvételek bekérése, hogy „láthassák, mi volt az utasítás”.

A Képviselőház fegyveres szolgálatok bizottsága szintén „pártokon átívelő akciót” ígért, hogy teljes körű elszámolást kapjon a műveletről. A vezérkari főnökök testülete a hétvégén mindkét bizottsággal találkozott, és a megbeszélések középpontjában az állt, hogy mi volt a műveletek célja és jogi alapja az illegális csempész hálózatok felszámolására.