A rakétarendszerekkel felszerelt romboló fedélzetén amerikai tengerészgyalogosok is tartózkodtak, akik a tervek szerint közös hadgyakorlatokon vesznek részt a karibi szigetország haderejével. A hadihajó érkezése azonban nem csupán katonai együttműködést jelent, hanem egyre fokozódó geopolitikai feszültséget is, különösen Venezuela közelsége miatt.

A USS Gravely megjelenése „az Egyesült Államok katonai jelenlétének növekedését jelzi a térségben”, ami az elmúlt hetekben több halálos csapást is mért olyan hajókra, amiket Washington kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított. A Pentagon pénteken megerősítette, a világ legnagyobb repülőgép-hordozóját, a USS Gerald R. Fordot is a térségbe vezényelte. A venezuelai elnök, Nicolás Maduro – akit az Egyesült Államok továbbra is illegitim vezetőként kezel – úgy fogalmazott: „Washington háborút fabrikál ellenem.” – idézte az Al Jazeera.

A trinidadi kormány igyekezett megnyugtatni a lakosságot. A védelmi miniszter szombaton kijelentette: „A közös katonai műveletek rendszeresek, és az amerikai hajó jelenléte nem a háború előjele.” Ennek ellenére a helyiek aggodalma érezhető volt, hiszen a helyzet súlyosbodik.

A feszültség tovább nőtt, amikor Venezuela védelmi minisztere, Vladimir Padrino bejelentette, országuk megkezdte a partvédelmi gyakorlatokat, hogy felkészüljön „nagy léptékű katonai fenyegetésekre”. A térségben augusztus óta nyolc hadihajó, tíz F–35-ös vadászgép és egy nukleáris meghajtású tengeralattjáró is szolgálatban van – ez az Egyesült Államok legnagyobb katonai jelenléte a Karib-térségben az 1989-es panamai invázió óta.