Amerikai elnökjelölti vita: a globális problémákról és a háborúkról is szó esett
Kissé meglepő, de egyik jelölt sem mondott túl sok konkrétumot a globális problémák megoldására.
Meglehet, mindkét jelöltnek vannak konkrét tervei a gázai és az ukrajnai háborúk befejezésére, csakhogy ezt nem osztották meg a nézőkkel a keddi elnökjelölti vita során. Arra a kérdésre, hogy hogyan biztosítaná a békét Gázában, Kamala Harris először felidézte a Hamász 2023. október 7-i, Izraelen belüli támadásainak borzalmait.
Enyhe kritikával illette Izrael válaszlépéseit, a folyamatos bombázást, mely több tízezer palesztin halálát okozta, majd áttért a kétállami megoldás támogatására, Izrael önvédelemhez való jogára és a Gázai övezet újjáépítése iránti elkötelezettségére:
Trump azonban még ennél is kevesebb részletet osztott meg a háborúk befejezésére vonatkozó tervei kapcsán. Trump mindössze annyit közölt Harrisre mutogatva:
Hozzátette, szerinte Harris „az arabokat is gyűlöli”. Az orosz-ukrán háború kapcsán a volt elnök kijelentette, „nagyon jól ismeri Putyint”, állítva, hogy ” soha, de soha… nem ment volna be Ukrajnába”, amíg ő volt az elnök. Ennek kapcsán állította:
Trump azt állította a vitán, hogy „megválasztása visszaállítja a geopolitikai helyzetet”. Harris a maga részéről arra használta fel az orosz-ukrán témát, hogy Trumpot támadja a nemzetközi erős emberek és despoták iránti jól dokumentált vonzódása miatt:
Harris erre azt válaszolta, hogy szerinte Trump tényleg gyorsan véget vethet a háborúnak, csak épp oly módon, hogy kapitulál Putyinnak. Harris hangsúlyozta, ezzel azonban nem csupán Ukrajnát, de a nyugati határán fekvő Lengyelországot is veszélybe sodorná. Az alelnök megjegyezte, Pennsylvaniában is nagyszámú lengyel-amerikai lakosság él.