A Nature Microbiology folyóiratban megjelent kutatás szerint az afrikai álomkórt okozó trypanosoma parazita egy rendkívül precíz molekuláris mechanizmus segítségével kerüli el az emberi immunrendszer figyelmét, amely lehetővé teszi számára, hogy hosszú ideig a véráramban maradjon és súlyos betegséget idézzen elő.

A kutatók azonosítottak egy ESB2 nevű fehérjét, amely kulcsszerepet játszik abban a folyamatban, amely során a kórokozó szabályozza saját genetikai utasításainak felhasználását, így biztosítva a túléléséhez szükséges védelmet.

A parazita reakciója a vérben

A parazita a vérben úgy marad életben, hogy felszínét úgynevezett variábilis felszíni glikoproteinekből álló burokkal borítja, amely folyamatosan változik, ezáltal megnehezíti az immunrendszer számára a felismerést és a célzott támadást.

A most feltárt mechanizmus azonban megmutatta, hogy a kórokozó nem csupán előállítja ezeket a védőfehérjéket, hanem közben aktívan meg is semmisíti azokat a genetikai szakaszokat, amelyek más, árulkodó fehérjék termeléséhez vezetnének – írja a ScienceDaily.

Dr. Joana Faria, a Yorki Egyetem kutatócsoportjának vezetője és a tanulmány vezető szerzője úgy fogalmazott, hogy „Felfedeztük, hogy a parazita láthatatlanságának titka nem csupán abban rejlik, mit állít elő, hanem abban is, mit választ kitörlésre. Azáltal, hogy egy molekuláris iratmegsemmisítőt helyez közvetlenül a fehérjegyárába, a parazita valós időben képes szerkeszteni genetikai kézikönyvét.”

„Ez alapvető szemléletváltást sugall a fertőzések megértésében, mivel számos élőlény túlélése talán kevésbé attól függ, hogyan adják ki genetikai utasításaikat, és inkább attól, miként semmisítik meg azokat már a keletkezésük pillanatában.”

Az új eredmények

A tudósok évtizedek óta próbálták megérteni, miként lehetséges, hogy a parazita nagy mennyiségben termeli a védőburkot alkotó fehérjéket, miközben az ugyanazon genetikai egységben található úgynevezett segédgének termékei csak csekély mennyiségben jelennek meg. Az új eredmények szerint ez az aránytalanság nem véletlen, hanem tudatosan szabályozott folyamat következménye, amelyben az ESB2 fehérje a kulcsszereplő.

Az ESB2 a fehérjetermelés központjában, az úgynevezett Expression Site Body nevű struktúrában található, ahol a genetikai információ feldolgozása zajlik, és itt molekuláris pengéhez hasonló módon azonnal feldarabolja a segédgénekhez tartozó szakaszokat, miközben érintetlenül hagyja a védőfehérjéket kódoló részeket. Ennek eredményeként a parazita pontosan annyi és olyan fehérjét állít elő, amennyire a rejtőzködéshez szüksége van, ugyanakkor minimalizálja az immunrendszer számára gyanús jeleket.

A parazita elérheti a központi idegrendszert

Az álomkórt a cecelégy csípése terjeszti, és kezelés nélkül a parazita elérheti a központi idegrendszert, ahol súlyos alvászavarokat, zavartságot, végül akár kómát is okozhat, ezért a betegség továbbra is jelentős egészségügyi kihívást jelent a szubszaharai Afrikában. A kutatók szerint az ESB2 működésének megértése új gyenge pontokat tárhat fel a kórokozó életciklusában, ami hosszabb távon hatékonyabb terápiák kifejlesztéséhez vezethet.