Állatvédők követelik a kísérleti célra tenyésztő „kiskutyagyár” bezárását (videó)
Évente több ezer kiskutya leli halálát a laboratóriumokban, miközben az egészségügyi szervezet szerint az állatkísérletek nem képesek megjósolni, hogyan hatnak az egyes gyógyszerek az emberekre.
Fotó: morkovkina_sanechek / Twenty20Tavaly június óta tart az a tüntetés, amelynek során állatvédők tiltakoznak a cambridgeshire-i MBR Acres tevékenysége ellen. A cég évente akár kétezer beagle kiskutyát is tenyészt, amelyeket 16 hetesen laboratóriumoknak adnak el, hogy ott kísérleteket végezzenek rajtuk, végül pedig körülbelül félévesen elaltassák őket.
Az aktivisták azt mondják, nem nyugszanak, ameddig a „kiskutyagyár” be nem zár, a Legfelsőbb Bíróság pedig októberben elutasította a kísérletet, hogy végzéssel távolítsák el őket a helyszínről. A kampányhoz olyan hírességek is csatlakoztak, mint Ricky Gervais, aki a létesítmény bezárását követelte, és Will Young, aki novemberben odabilincselte magát a telephely kapujához.
A létesítmény tulajdonosa, a Marshall BioResources szerint a kutyákon végzett kísérletek „az ökológiai munkától a betegségkutatásig terjedő alkalmazások széles skálájának kicsi, de kulcsfontosságú részét képezik”.
A demonstrálók szóvivője, Robert Gordon a brit Metrónak adott nyilatkozatában elmondta, az emberek általában tudatában sincsenek, hogy országukban ilyen barbár tevékenység zajlik, és az Egyesült Királyság lakosainak többsége nem támogatná, hogy ez történjen.
Arra a kérdésre, miért éppen beagle kiskutyákat használnak a kísérletekhez, Gordon elmondta, ezen a fajtán tesztelték a cigarettát is, ugyanis kifejezetten nyugodt kutyafajtának tenyésztették ki őket, amellyel bármit meg lehet tenni.
A Marshall BioResources igen szűkszavú azzal kapcsolatban, mi történik az állatkölykökkel, mit tesztelnek rajtuk, vagy milyen körülmények között tartják őket. Az állatkutatások politikai és médiavezetője azonban „nemzeti dezinformációs kapmánnyal” vádolja az állatvédőket, és az oltásellenesekhez hasonlította őket.
Chris Magee tagadja, hogy a kutyák súlyosan szenvednének a kísérletek alatt, mivel a fájdalomcsillapítás és érzéstelenítés alapesetben kötelező, és megosztotta, a gyakorlatban a mintegy 4 200 kísérletből 3 200 enyhe, körülbelül 1 000 közepes és kevesebb mint 10 súlyos, utóbbi két fajtához érzéstelenítést ír elő a törvény.
„A kutyákat a kísérlet részeként humánus módon elaltatják, hogy kiderüljön, szerveikben rejtőzik-e olyan kóros elváltozás, amely még nem vált betegséggé”
– tette hozzá Magee.
A kampányolók kitartanak álláspontjuk szerint, miszerint az állatokon végzett kísérletek nem olyan megbízhatóak, mint ahogy állítják. Ezt támasztja alá az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet becslése is, ami szerint a gyógyszerek 90 százaléka azért bukik meg az embereken végzett kísérletek során, mert az állatmodellek nem képesek megfelelően előjelezni, hogyan hat az gyógyszer az emberekre, ami sok elvesztegetett időt és pénzt eredményez, miközben a betegek várják a terápiát.
