Államtitkár: a kormány még nem döntött a szakrendelők államosításáról
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén derült ki, hogy a kormány még nem döntötte el, hogy államosítani kívánja-e a szakrendelőket.
Fotó: MTI/Máthé ZoltánA kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket – közölte Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára csütörtökön az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában Gy. Németh Erzsébet (DK), Jámbor András (Párbeszéd) és Kanász-Nagy Máté (LMP) is szakrendelők sorsával kapcsolatban fogalmazta meg aggodalmait, azt firtatva, mi a terve azokkal a kormánynak.
Jámbor András arról is érdeklődött, mit jelent az a friss kormányhatározat, miszerint a szociális intézmények fenntartóinak nem kell az elégséges ellátást biztosítania. Felkai László közölte, a rendelet célja, hogy megmaradjanak ezek az intézmények, mivel az energiaárak emelkedése gondot okoz nekik. A rendelkezés csak a téli időszakra vonatkozik – jegyezte meg.
A szakrendelőkről közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés. Takács Péter, a tárca egészségügyi államtitkára arról beszélt, hogy annak, akinek az egészségügyi állapota olyan, hogy nem tudja a szociális ellátást vállalni, továbbra is biztosítják a kórházi ellátást.
A bizottság az egészségügyi törvényhez elfogadott egy olyan módosító indítványt, miszerint a már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet. Egyértelműsítették azt is, hogy az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek – jellemzően vármegyék – esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.
Több változást is terveznek
Lehetőséget biztosítanának arra is, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben – engedéllyel – végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki. Példaként a dialízisellátást és a koraszülöttmentést említi az indokolás.
A jövőben a nagyobb médiaszolgáltatók számára már nemcsak a televízióban sugárzott műsorok esetében lesz kötelező a korhatárbesorolás feltüntetése, hanem az úgynevezett lekérhető médiatartalmaknál is, vagyis az interneten közzétetteknél – ezt is tartalmazza a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvénycsomag egyik módosítása.
Egy másik változtatás egy uniós kötelezettség alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot jelöli ki digitális szolgáltatási koordinátornak, vagyis ezen szerv lesz jogosult online tartalmakkal kapcsolatos például peren kívüli vitarendezés lebonyolítására vagy adatszolgáltatásra kutatók számára.
Az egyházakat érintő törvényjavalathoz elfogadott módosítás értelmében 2026 tavaszától – elidegenítési és terhelési tilalom mellett – ingyenesen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába kerül a budapesti, Pollack Mihály téri mélygarázs, hogy azt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem használhassa. Az egyetemnek ugyanakkor a Magyar Nemzeti Múzeum számára is biztosítania kell parkolóhelyeket, térítésmentesen.
Vagyonkezelés, környezetvédelem és bányászat
Az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításával a Közép-európai Oktatási Alapítvány vagyonkezeléséből a tulajdonába kerülhet az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Hűvösvölgyi út 116. szám alatti épülete.
A főváros XII. kerülete egy külterületi ingatlant kaphat, hogy ott a sport- és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes közösségi használatú parkerdő és kiszolgáló épületek hozzon létre úgy, hogy az a környezetvédelmi előírások és a védett természeti területek védettségi szintjének sérelmével nem járhat.
A bányászati és gazdasági tárgyú törvénycsomaghoz elfogadott módosítás értelmében változik a dohánytermékek bolti elhelyezésének szabályozása, ahogy annak szankcionálása is, ha valaki kiskorúnak értékesít dohányárut. A hulladékgazdálkodási kártalanítással kapcsolatos hatósági ügyeket pedig a jövőben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el.
A pénzügyi szektort érintő törvénymódosító csomagba kerül az a változtatás, amely 2023. augusztus 1-jétől lehetővé teszi, hogy a banki ügyfelek már a kormányablakon vagy elektronikus úton, az adatváltozás-bejelentési szoltáltatás által is bejelenthessék adatváltozásaikat a pénzügyi szolgáltatóknak.
Az oktatásban is lesznek intézkedések
A felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő előterjesztés úgy változik, hogy a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonába kerül a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség, a TECHTRA Technológiai Transzfer Intézet állami részesedése valamint az Autóipari Próbapálya Zala Kft.-ben az állami üzletrész, ahogy a ZalaZone Ipari Parkban lévő állami részesedés is.
De a változtatás vagyonjuttatást biztosít például a Nyíregyházi Egyetemért Alapítványnak, valamint a Pécsi Tudományegyetemnek is. A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak pedig nem az idei év végéig, csupán 2024 júniusáig kell beszámolnia az Országgyűlésnek.
A bizottság a foglalkoztatási tárgyú törvények módosításában előírná, hogy éjszakai munkára a nő gyermeke hároméves korától tízéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak írásbeli hozzájárulásával osztható be.
A testület javasolja azt is, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos tagjainak az apasági szabadság teljes idejére, tíz napra a távolléti díj 100 százaléka, rendvédelmi igazgatási alkalmazottak esetében a távolléti díj 70 százaléka járjon. A bizottság döntött arról, hogy 2024 februárjától javasolja bevezetni társasházi tisztségviselők nyilvántartását.
(MTI)
