A 2010-es kormányváltáskori 80%-ot meghaladó szintről 65%-ra csökkent az államadósságráta
Többek között a honvédelem is nagyon fontos szerepet játszik az új, nemrég elfogadott költségvetésben.
Fotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) az elhúzódó háború miatt kialakult európai gazdasági válságról, a háborús inflációról és az energiaárak alakulásáról ad tájékoztatást a Fidesz és a KDNP-frakciónak a parlamentben 2022. július 11-én. Orbán Viktor hangsúlyozta: válság idején is megvédjük a munkahelyeket, a családokat, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, ezért dolgozunk a következő hónapokban is. Balról Simicskó István, a KDNP, jobbról Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer ZoltánMinden költségvetésnek sajátos karaktere van, a jövő évi költségvetési törvényt az ukrajnai háború és ennek hatásai határozzák meg; két új alap jött létre, a honvédelmi és a rezsivédelmi, amellyel korábban nem találkozhattunk – mondta az államháztartásért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán szerdán, arról, hogy az Országgyűlés kedden elfogadta a jövő évi költségvetést.
Banai Péter Benő hozzátette: a háború következményeként az energiaárak elszálltak, a gáz ára ma sokszorosa a néhány hónappal ezelőttinek, és a honvédelem, a rendvédelem jelentősége is felértékelődött a háború következtében. Ezért különleges a jövő évi költségvetési törvény.
Az államtitkár elmondta: az elszálló energiaárak mellett is arra törekszik a kormány, hogy átlagfogyasztásig a mostani rezsicsökkentett árat kelljen fizetni a gázra és az áramra. Ezért a rezsivédelmi alap 670 milliárd forint kiadással számol jövőre. A honvédelmi alapban szereplő kiadások a honvédelmi tárca kiadásaival együttesen elérik a GDP 2 százalékát, ami egy korábbi NATO vállalás volt – jelezte.
Kitért arra, hogy a háború bizonytalanságot hoz magával, ennek ellenére azzal számolnak, hogy a bizonytalan környezetben is meg tudják őrizni a magyar gazdaság stabilitását. Ahogy az előre nem látható körülményekre is szükséges tartalékot képezni, ez a jövő évi költségvetésben 170 milliárd forintot tesz ki. Ez 25 milliárd forinttal több, mint amivel 2022-ben számoltak – mondta.
Banai Péter Benő az államadósságról azt mondta, hogy 2011 és a járvány előtti 2019-es év között minden évben csökkent, ami az unióban különlegesnek számított. A 2010-es kormányváltáskori 80 százalékot meghaladó szintről 65 százalékra csökkent az államadósságráta.
A járvány alatt a kormány arra törekedett, hogy megőrizze a magas foglalkoztatottságot, ezt sikerült elérni a 2020-as globális gazdasági visszaesés ellenére is, miközben a reáljövedelmek is emelkedtek.
Ennek az volt az ára, hogy az állam plusz adókedvezményeket érvényesített, következésképp megugrott az államadósság. Ugyanakkor – folytatta -, már tavaly csökkent az adósságráta, idén év végére 76 százalék körül alakulhat, és 2023 végére 73,8 százalékkal számol a tárca. Hitelességi kérdésnek nevezte az adósságráta csökkentésének fenntartását, amit kiemelten kezelnek. A magyar adósságráta jelenleg érdemben az uniós átlag alatt van – húzta alá.
(MTI)
