A Duna House elemzése szerint a program egyszerre csökkentheti a bérlői keresletet, miközben növelheti a kiadó lakások számát, ami a bérleti díjak mérséklődését eredményezheti – különösen a fővárosban és a nagyobb egyetemi központokban.

Akár 40 ezer forintos megtakarítást is jelenthet a bérlőknek

Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője az ingatlanközvetítő cég modellszámításaira hivatkozva elmondta: „Amennyiben a budapesti bérlő háztartások tizede, mintegy 20 ezer fő vásárol saját lakást a támogatás révén, a bérleti díjak középtávon akár 16-17 százalékkal is csökkenhetnek.” Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi – körülbelül 250 ezer forintos – átlagos fővárosi albérleti díjakhoz viszonyítva akár 40-43 ezer forintos megtakarítást is elérhetnek a bérlők.

A program hatásai azonban nem merülnek ki a keresleti oldalon: a kínálati oldalt is erősítheti. A szakértő szerint az új lehetőségek hatására egyre több befektető jelenhet meg a piacon kiadási céllal, mivel az alacsonyabb kamatozású, támogatott hitelek új lendületet adhatnak a befektetési célú vásárlásoknak is.

A célpiac ismerete kulcsfontosságú a befektetők számára

A Duna House közleményében ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy azoknak, akik kiadásra vásárolnak ingatlant – még akkor is, ha kedvező hitelfeltételekkel –, alaposan ismerniük kell a célcsoport igényeit. „A nem megfelelően kiadható ingatlanok hosszabb üresjáratot, és alacsonyabb megtérülést eredményezhetnek” – hívta fel a figyelmet Szegő Péter.

A cég adatai szerint jelenleg a befektetési célú vásárlók Budapesten átlagosan 88,4 millió forintot, míg vidéken körülbelül 36,4 millió forintot fordítanak egy-egy lakóingatlan megvásárlására. A számokból is látszik, hogy a fővárosi piac továbbra is erősen koncentrált, azonban a vidéki egyetemvárosok is vonzó célpontokká válhatnak a kiadási lehetőségeket kereső befektetők számára.

Tanévkezdés előtt újabb bérlői hullám várható

Bár a program hosszú távon a bérleti díjak csökkenését vetíti előre, a közelgő tanévkezdés miatt rövid távon ismét erőteljes bérlői keresletre lehet számítani – figyelmeztet Szegő Péter. Ugyanakkor hozzátette, hogy a középtávú kilátások szerint a piac újraárazódása elkerülhetetlen, amihez a befektetőknek is alkalmazkodniuk kell, különösen akkor, ha versenyképes ajánlatokat kívánnak biztosítani a piacon.

A magyar albérletpiac tehát fordulóponthoz érkezhet 2025-ben: miközben a fiatal lakásvásárlók új lehetőségekhez jutnak, a bérleti szektor is átrendeződhet – kisebb díjakkal, nagyobb kínálattal és erősebb versennyel.

Liner/MTI