A Féktelenül (Speed) pontosan ilyen – Jan de Bont rendező 1994-ben bemutatott filmje mára a korszak egyik legikonikusabb darabjává vált. A történet középpontjában egy őrült merénylő, Howard Payne (Dennis Hopper) áll, aki Los Angeles lakosságát tartja rettegésben. A férfi egy városi buszra helyez el bombát, ami akkor robban fel, ha a jármű sebessége 50 mérföld/óránál (kb. 80 km/h) alacsonyabbra esik.

A film nyitójelenetében a nézők máris feszült helyzetbe kerülnek: Jack Traven (Keanu Reeves) és Harry Temple (Jeff Daniels), az LAPD tűzszerészei próbálnak hatástalanítani egy Payne által elhelyezett bombát egy liftben, amiben 13 ember rekedt.

„A Féktelenül az akció fokozásának igazi mesterműve, ami a műfaj egyik legeredetibb és legemlékezetesebb filmje.” – jegyzi meg a Collider. A kritikusok szerint a film különlegessége abban rejlik, hogy a feszültséget folyamatosan emeli, miközben a nézőt egy pillanatra sem engedi fellélegezni.

A busz száguldása Los Angeles forgalmas útjain, a folyamatosan fennálló veszély, hogy a sebesség 50 mérföld/óra alá esik, valamint a végső, metróalagútban játszódó üldözés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a film a műfaj egyik csúcspontjának számítson. „Ha az akciófilmek mennyországát keresi valaki, a Féktelenül a feszültség és a szórakozás olyan keveréke, amely egy elszabadult hullámvasút élményét nyújtja.”

A film sikerének kulcsa a színészi játékban is rejlik. Keanu Reeves és Sandra Bullock párosa mára legendássá vált, hiszen Bullock Annie Porter szerepében – aki kénytelen átvenni a busz irányítását – egyszerre hozza a hétköznapi ember kiszolgáltatottságát és a hősies kitartást. Dennis Hopper elborult gonosztevője pedig tökéletes ellenpontot jelentett, így a három főszereplő közötti dinamika tette igazán emlékezetessé a filmet.

A Féktelenül nem szimplán a közönséget nyűgözte le, hanem a kritikusokat is meggyőzte arról, hogy a kilencvenes évek akciófilmjei között kiemelkedő helyet foglal el. Bár a történet alapja egyszerű – egy busz, amely nem lassulhat le –, a megvalósítás, a tempó és a színészi alakítások miatt a film a mai napig hivatkozási pont. 2025-ben visszatekintve is világos, hogy Jan de Bont rendezése a korszak egyik legjobb akciófilmje maradt.