Jól halad Németország a járvány megfékezésében, az új fertőzések száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a lezárások enyhítését vonhatja maga után. Egy 13 fős, tudósokból, orvosokból és közgazdászból álló csapat azonban arra figyelmeztet, a korlátozások idő előtti feloldása a visszájára fordulhat, a jojó-effektus pedig egész évben kitarthat, ha meggondolatlanul hozzák meg a lezárások enyhítéséről szóló döntéseket.

A Focus összefoglalója alapján Michael Hallek, a Kölni Belgyógyászati Egyetem igazgatója szerint legalább 2-4 hét hosszabbításra lenne szükség ahhoz, hogy az új fertőzések száma a 0-hoz közelítsen, hozzátette, ebben az esetben akár márciusra Covid-mentessé válhatna az ország.

A „No-Covid-stratégia” alapja Németország zöld és vörös zónákra való felosztása, előbbiek a kevésbé fertőzött, utóbbiak a nagymértékű fertőzöttséget mutató területek lennének. A szakértőkből álló csoport szerint elég, ha a korlátozások szigorítása csak a vörös zónákban

Február 10–én dönt Angela Merkel szövetségi kancellár és a tartományi miniszterelnökök a járványhelyzet elleni védekezés következő lépéseiről. Nő a „No-Covid-stratégia” népszerűsége az orvosok körében, ami a lezárások további szigorítását jelentheti – ha emellett döntenek, márciusra koronamentes lehet az ország.

Jól halad Németország a járvány megfékezésében, az új fertőzések száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a lezárások enyhítését vonhatja maga után. Egy 13 fős, tudósokból, orvosokból és közgazdászból álló csapat azonban arra figyelmeztet, a korlátozások idő előtti feloldása a visszájára fordulhat, a jojó-effektus pedig egész évben kitarthat, ha meggondolatlanul hozzák meg a lezárások enyhítéséről szóló döntéseket.

A Focus összefoglalója alapján Michael Hallek, a Kölni Belgyógyászati Egyetem igazgatója szerint legalább 2-4 hét hosszabbításra lenne szükség ahhoz, hogy az új fertőzések száma a 0-hoz közelítsen, hozzátette, ebben az esetben akár márciusra Covid-mentessé válhatna az ország.

A „No-Covid-stratégia” alapja Németország zöld és vörös zónákra való felosztása, előbbiek a kevésbé fertőzött, utóbbiak a nagymértékű fertőzöttséget mutató területek lennének. A szakértőkből álló csoport szerint elég, ha a korlátozások szigorítása csak a vörös zónákban lépne érvénybe, ezzel pedig a zöld területek lakóit is meg lehetne védeni a járványtól.

A több hétig tartó lezárások hatékonyságára jó példa az ausztráliai Melbourne, ahol a korlátozások bevezetésével és szigorú betartásával sikerült kordában tartani a járványhelyzetet. A fertőzések számának csökkenésével az egészségügyi hatóságok túlterheltsége is megszűnne, ami segíthet a további vírusgócpontok gyors azonosításában és kezelésében.

Másik érv az új stratégia bevezetése mellett, hogy a célok egyértelmű meghatározása motiváló erőként hathat a szabályok betartása érdekében. A „No-Covid” segíthetne kivezetni az országot a lezárások-újranyitás-lezárások-újranyitás ördögi köréből és ezzel megszűnhetne a sokakat frusztráló jojó-effektus.

Egy nemrég közzétett tanulmány felmérései alapján a megkérdezett 1000 ember 79%-a hosszú távú megoldást szeretne – többen támogatják az alacsony esetszámok esetén történő újranyitást, mint a dátum szerintit, ami valószínűleg újabb visszaesést okozna.