A nemzetközi légiközlekedési ágazat egyik leghitelesebb hangja, Willie Walsh, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezérigazgatója, aki korábban maga is légitársasági pilóta volt, egy szingapúri konferencián szólalt meg július 16-án. „Jelenleg, azon kevés információ alapján, amivel rendelkezünk, teljesen elképzelhető, hogy egy videófelvétel – a már meglévő hangrögzítés mellett – érdemben segítené a nyomozókat a mentális állapottal kapcsolatos vizsgálat során.”

India Repülési Balesetvizsgáló Hivatala (AAIB) előzetes jelentése szerint felmerült a gyanú, hogy a gép egyik pilótája a felszállás után közvetlenül – eddig ismeretlen okból – leállította a Boeing 787 Dreamliner üzemanyagellátását, ami egy visszafordíthatatlan helyzetet eredményezett.

A kép többet mondhat, mint ezer adat

A balesetet követően újraéledt vita támogatói szerint a videófelvételek jelentős hiányosságokat pótolhatnának, amik a hang- és adatrögzítők alapján nem mindig derülnek ki. Az Ausztrál Közlekedésbiztonsági Hivatal (ATSB) például „felbecsülhetetlen” értékűnek nevezte azokat a képfelvételeket, amelyek segítettek feltárni egy 2023-as Robinson R66 helikopterbaleset okait – a felvételen látszott, hogy a pilóta mobiltelefonját használta és étkezett repülés közben.

Az ATSB a jelentésében dicsérte a Robinson Helicopters céget, amiért gyárilag kamerákkal szerelték fel a gépet, és arra buzdította a gyártókat és tulajdonosokat, hogy vegyék fontolóra a hasonló biztonsági megoldások alkalmazását. A videós rögzítés ötlete azonban nem új keletű. Már 2000-ben Jim Hall, az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Testület (NTSB) akkori elnöke felszólította a Szövetségi Légügyi Hatóságot (FAA), hogy írják elő a pilótafülkék bekamerázását. Javaslata az EgyptAir 990-es járatának 1999-es katasztrófája után érkezett, ahol a vizsgálat szerint az első tiszt szándékosan vezette földbe a gépet.

John Nance, légibiztonsági szakértő és volt pilóta szerint: „A biztonság és a magánélet közti mérleg egyértelműen a biztonság felé billen. A repülő közönség védelme szent kötelesség.”

Ellenvélemények a szakmából

Bár sokan üdvözölnék a kamerák alkalmazását, a pilóták szakszervezetei – különösen az Egyesült Államokban – határozottan ellenzik azt. A Légijármű-pilóták szövetsége (ALPA) és az Szövetséges Pilóták Szövetsége (APA) szerint a jelenlegi hang- és adatfelvételek bőségesen elegendőek a baleseti okok feltárásához, és az újabb eszközök túlzottan beavatkoznának a személyes szférába.

Dennis Tajer, az APA szóvivője és az American Airlines pilótája elmondta: „Megértem azt az első reakciót, hogy minél több információ, annál jobb, de a rendelkezésre álló adatok már így is elegendőek a vizsgálatokhoz.” – idézte a CNA.

A kritikusok attól is tartanak, hogy a felvételeket nemcsak balesetvizsgálatokhoz használnák fel, hanem fegyelmi eljárásokhoz is, illetve kiszivároghatnának a nyilvánosságba. John Cox, légibiztonsági szakértő és volt pilóta ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Egy pilóta halálának megjelenése a hatórás híradóban nem lehet olyan élmény, amit egy családnak valaha is át kellene élnie.”

Még ha elméletileg meg is lehetne teremteni a bizalmas kezelés globális feltételeit, a Nemzetközi Pilótaszövetségek Szövetsége (IFALPA) szerint ez csak illúzió. „Tekintettel a szenzációs képek iránti magas keresletre, az IFALPA egyáltalán nem kételkedik abban, hogy az ilyen jellegű adatok védelme – amik akár azonosítható képeket is tartalmazhatnak a személyzetről – nem lenne biztosított.”

A Boeing nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ügyfeleik rendelhetnek-e videós rögzítőkkel felszerelt gépeket. Az Airbus nem reagált a megkeresésre. Az Air India szintén elutasította a nyilatkozatot, míg az indiai AAIB – amely nemzetközi szabályozás szerint egy éven belül köteles kiadni a végleges jelentést – egyelőre nem válaszolt a sajtómegkeresésekre.