Az első, előzetes vizsgálati jelentés közzététele után sokan remélték, hogy az információk segítenek megnyugodni, ám a 15 oldalas dokumentum inkább csak olajat öntött a tűzre, és még több spekulációt szült. Az egyik legvitatottabb részlet a beszámolóban, hogy a Boeing 787-es repülőgép felszállását követő percekben váratlanul mindkét üzemanyag-ellátó kapcsoló „kikapcsolt” állásba került, aminek következtében a motorok leálltak – egy lépés, melyet normál esetben csak a leszállás után hajtanak végre.

Az erre vonatkozó hangfelvétel szerint az egyik pilóta megkérdezi a másikat: „miért kapcsoltad ki?”, amire az válaszolja, nem ő tette. Ugyanakkor a felvétel nem tisztázza, pontosan ki beszélt, miközben a felszállás pillanatában a másodpilóta vezette a gépet, a kapitány pedig felügyeletet látott el – írja a BBC.

A kapcsolók visszaállítása után az automatikus rendszer megkísérelte újraindítani a hajtűműveket, az egyik hajtómű már kezdte visszanyerni teljesítményét, a másik pedig csak épp feléledt, amikor a gép a nyugati indiai Ahmedabad városának egyik lakóövezetébe csapódott kevesebb mint egy perccel a levegőbe emelkedést követően.

Nem zárható ki a szándékosság

Az elmúlt hónapokban több elmélet született, melyek egy része a pilóták felelősségére fókuszál, különösen a kapitányra, Sumeet Sabharwalra, aki 56 éves volt és több mint 19 ezer repült órával a háta mögött rendelkezett, ugyanúgy, mint a 32 éves másodpilóta, Clive Kunder, akik közösen több mint a felét a Boeing 787-es típuson töltötték.

A vizsgálatot vezető indiai Légi Balesetek Vizsgáló Hivatal (AAIB) határozottan elítélte a nemzetközi média részéről érkező szelektív és ellenőrizetlen spekulációkat, amelyeket „felelőtlennek” nevezett, különösen úgy, hogy az ügy még folyamatban van. Az Egyesült Államok Nemzeti Közlekedésbiztonsági Testületének (NTSB) elnöke, Jennifer Homendy is „korainak és feltételezésekre alapozottnak” nevezte a sajtóhíreket, hangsúlyozva, hogy az ilyen komplex vizsgálatok időt igényelnek.

Az indiai kereskedelmi pilóták szövetsége élesen bírálta a gyors hibáztatást, „felelőtlennek és mélységesen érzéketlennek” titulálva az előzetes következtetéseket, és óvatosságra intettek, míg a végleges jelentés meg nem jelenik. Az AAIB közleményében hangsúlyozta, hogy az előzetes jelentés célja csupán annak megvilágítása, „MI történt”, és hogy „még túl korai a végleges következtetések levonása”. A teljes hangfelvétel szövege, amely várhatóan a végleges jelentés részét képezi majd, remélhetőleg tisztázza, ki mit mondott pontosan a fedélzeten a tragédia perceiben.

Egy kanadai szakértő véleménye

Egy kanadai légibaleset-szakértő, aki névtelenséget kért, elmondta, hogy a jelentésben szereplő részlet többféle értelmezést is lehetővé tesz. „Ha a másodpilóta véletlenül vagy tudattalanul kezelte a kapcsolókat, érthető, hogy később tagadta, hogy ő tette. Ugyanakkor, ha a kapitány szándékosan kapcsolt, akkor talán azért tette fel a kérdést, mert tudta, hogy a fedélzeti hangrögzítőt meg fogják vizsgálni, és így el akarja terelni a figyelmet magáról.” Az igazság talán soha nem fog kiderülni teljesen.

Egy alternatív elmélet szerint egy hiba az automata motorvezérlő rendszerben (FADEC) okozhatott váratlan motorleállást, de a vizsgálók szerint, ha a pilóta a kapcsolók kikapcsolásáról beszél, az valószínűleg kizárja ezt a lehetőséget.

Az egyik fontos hiányosság a jelentésben, hogy a teljes fedélzeti hangfelvétel nem került nyilvánosságra, csak egyetlen, kulcsfontosságú mondatot tettek közzé, ami további találgatásra adott okot. Az AAIB főigazgatója, GVG Yugandhar hangsúlyozta: „A jelentés célja, hogy megossza az események MI-jét, de a végleges jelentés fogja feltárni az OKOKAT és ajánlásokat ad majd.”

Az ügyben számos szakértő és vizsgáló figyelmeztet, hogy a korai következtetések levonása – legyen az szándékosság vagy emberi mulasztás feltételezése – veszélyes és felelőtlen, különösen az adott információk alapján. Ahogy Shawn Pruchnicki, egykori légibaleset-vizsgáló fogalmazott: „A vizsgálat lényegében két lehetőségre szűkül: vagy szándékos cselekedetről, vagy zavarról/automatizációs hibáról van szó. A jelentés nem siet hibáztatni senkit, nincs bizonyíték arra, hogy ez szándékos lett volna.”