Nem törvényszerű, hogy az öregedéssel együtt jár a szellemi hanyatlás, állítja a Texasi Egyetem dallasi BrainHealth Központjának hároméves kutatása. Az eredmények szerint az agyműködés és a kognitív teljesítmény az élet bármely szakaszában fejleszthető.

A Scientific Reports című folyóiratban megjelent tanulmány a 2020-ban indított BrainHealth Project adataira épül. A program célja annak feltárása, miként lehet tudatosan erősíteni és optimalizálni az agy egészségét az egész élettartam során.

A kutatók 3966, 19 és 94 év közötti felnőttet követtek nyomon, ami a teljes projekt résztvevőinek mintegy ötödét jelenti. A vizsgálatban részt vevők naponta mindössze öt-tizenöt percet fordítottak rövid, célzott agytréning-feladatokra három éven keresztül – írja a ScienceDaily.

A változások mérésére a BrainHealth Indexet használták, amely egy szabadalmaztatás alatt álló értékelési rendszer. Az index három fő területet vizsgál, a gondolkodás tisztaságát, az érzelmi egyensúlyt, valamint a társas kapcsolódás és az életcél megélésének érzését.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

„A BrainHealth Index nagyjából húsz különböző mutatót egyesít, köztük olyan elismert mérőeszközöket, mint a Pittsburghi Alvásminőségi Index vagy az Oxfordi Boldogságkérdőív, emellett saját fejlesztésű feladatokat is tartalmaz, amelyek az összetettebb gondolkodási készségekre fókuszálnak” – mondta Lori Cook, a központ klinikai kutatási igazgatója és a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette, hogy a fejlődést mindig a résztvevők korábbi eredményeihez viszonyították.

Nem minden van úgy,, mint gondoltuk

Cook szerint az eredmények szembemennek azzal a széles körben elterjedt nézettel, amely az időskort elkerülhetetlen kognitív hanyatlással azonosítja. „Minden agy ugyanolyan egyedi, mint az ujjlenyomat, és mindegyikben ott rejlik a fejlődés lehetősége. A kutatásunk azt mutatja, hogy az agy egészsége bármely életkorban tudatosan formálható” – fogalmazott.

A javulás még a 80-as éveikben járó résztvevőknél is kimutatható volt. A szakemberek szerint ez arra utal, hogy az agy fejlesztésére irányuló erőfeszítések nemcsak a tünetek megjelenése előtt lehetnek hasznosak, hanem később is hatékonyak maradhatnak.

Sandra Bond Chapman, a tanulmány társszerzője és a BrainHealth Központ vezetője úgy véli, ideje elhagyni azt a szemléletet, amely csak akkor foglalkozik az aggyal, amikor már probléma jelentkezik. „Túl sokáig hittük azt, hogy csak akkor kell lépnünk, ha már baj van. Ez a vizsgálat emlékeztet arra, hogy az agyunkat nem az életkor határozza meg, hanem a benne rejlő lehetőségek” – mondta.

A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy azok a résztvevők fejlődtek a legtöbbet, akik a legalacsonyabb kezdeti pontszámmal indultak. Cook szerint náluk nagyobb volt a növekedési potenciál, és feltehetően erősebb motivációval vágtak bele a programba, ugyanakkor a magasabb szintről indulóknál is mérhető javulást tapasztaltak.

A minta

A javulás legerősebb előrejelzője az aktivitás és az elkötelezettség volt. Az életkor, a nem vagy az iskolai végzettség nem bizonyult meghatározó tényezőnek abban, hogy ki ér el pozitív változást.

A kutatók ugyanakkor jelezték, hogy a minta nem tükrözi teljes mértékben a társadalom összetételét, mivel a résztvevők többsége fehér bőrű, nő és felsőfokú végzettségű volt. A központ célja a jövőben a demográfiai sokszínűség növelése.

A BrainHealth Project a továbbiakban is gyűjt hosszú távú adatokat. Dallas térségéből mintegy négyszáz résztvevő több mint 1200 agyi képalkotó vizsgálaton esett át a Sammons BrainHealth Imaging Centerben, ami lehetővé teszi az idegi változások és a BrainHealth Index közötti összefüggések részletes elemzését.