Így befolyásolja az agyat, ha sokat vagy keveset olvasunk

Mikael Roll, a Lundi Egyetem fonetika professzora több mint ezer résztvevő adatait, illetve agyanatómiai jellemzőit elemezte, kutatásáról a The Conversation folyóiratban számolt be. Mint kiderült, a szakember arra jutott, hogy a bal féltekén a nyelv szempontjából döntő két régió szerkezete eltérő volt azoknál az embereknél, akik sokat olvastak. Mint részletezte, az egyik ilyen terület a halántéklebeny elülső része. A bal oldali rész segít társítani és kategorizálni a különböző típusú értelmes információkat.

Egy olyan szó jelentésének az összeállításához, mint például a láb, ez az agyi régió olyan vizuális, szenzoros és motoros információkat közvetít, amelyek leírják a lábak megjelenését, érzését és mozgását. A másik terület a Heschl-gyrus, más néven transzverz temporális gyrus, a temporális lebeny felső felületén található. Itt helyezkedik el a primer auditív kéreg, amely a hallási információk feldolgozásáért felelős. A HVG a kutatásra hivatkozva azt írja, a jobb olvasási képesség a halántéklebeny nagyobb elülső részéhez kapcsolódott a bal féltekén. Soron kívül Videón, ahogyan elsodorják a születésnapos zalai rendőrt helyszínelés közben

Ez logikusnak mondható annak fényében, hogy a jelentésnek szentelt nagyobb agyterület megkönnyíti a szavak megértését és ezáltal az olvasást. Az viszont kevésbé tűnik logikusnak, hogy a hallókéreg is kapcsolódik az olvasáshoz, hiszen egy elsősorban vizuális készségről van szó. Vagy mégsem? A válasz: nem csak. A betűk és a beszédhangok párosításához először tisztában kell lenni a nyelv hangjaival. Ez a fonológiai tudatosság egyébként a jól bevált előfutára a gyerekek olvasásfejlődésének is – jegyzik meg a cikkben.

A mostani kutatások arra jutottak, hogy a vastagabb hallókéreg összefügg a több, és emiatt ügyesebb olvasással. Úgy tűnik tehát, hogy az agy szerkezete sokat elárulhat az olvasási készségekről. Fontos azonban, hogy az agy alakítható: megváltozik, ha új készségeket tanulunk, vagy egy már megszerzettet gyakorlunk. Például azok a fiatal felnőttek, akik intenzíven tanulták a nyelvet, megnövelték kéregvastagságukat a nyelvterületeken, s hasonlóképp az olvasás is alakíthatja a bal oldali Heschl gyrusának a szerkezetét – emelik ki.

Roll professzor szerint, ha az olyan készségek, mint az olvasás, kevésbé kerülnének előtérbe, biztosan csökkenne a képességünk, hogy értelmezzük a körülöttünk lévő világot és megértsük mások gondolatait, így hát az olvasásra az emberiség szolgálata szempontjából is nagy szükség van.

Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy szuperszámítógéppel kapcsolnák össze az emberi agyat, mindent megváltoztathat: a patkánykísérletek már elkezdődtek, de még messze a végső megoldás. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy megfejtették az alvás és az eszméletvesztés agyi kulcsmozzanatait. A tudósok az agyi régiók aktivitását vizsgálva jutottak fontos következtetésekre.