Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Rejtélyes agyi területről derültek ki új információk magyar kutatóknak köszönhetően

Sajnos nem tudunk túl sokat az emberi hippokampuszról, magyar kutatók azonban nemrégiben fontos eredményeket értek el, melyek számos betegség kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel.

Rejtélyes agyi területről derültek ki új információk magyar kutatóknak köszönhetőenFotó: Unsplash
Orvostudomány
Author image

Koós Alexandra

Szerkesztő

A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleménye alapján az emberi hippokampuszhoz (egy ősi agykérgi terület, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban és az emlékezésben) sok neurológiai és pszichiátriai rendellenesség is kapcsolódik, egyúttal tény az is, hogy az erre a területre vonatkozó ismereteink meglehetősen hiányosak. Ám a magyar szakértők most fontos megállapításokat tettek, eredményeik pedig számos betegség kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel – áll az erről szóló beszámolóban.

A tudósok számára azért okoz nehézséget ezen agyrész beható megismerése, mert a vizsgálathoz olyan agyi mintákra van szükség, amelyek jól vannak tartósítva, és amelyeket a halál beállta után legfeljebb 3,5 órával gyűjtöttek be. Ilyen mintákat nem könnyű beszerezni, a HUN-REN kutatócsoportjának viszont sikerül hozzájutniuk. A szakértők Nyiri Gábor vezetésével végeztek vizsgálatokat a mintákon, és sikeresen meghatározták a hippokampuszban található három fő gátló sejtcsoport teljes sejtszámát, valamint az összes gátló szinapszis számát is.

Ezek az eredmények fontos adatokat szolgáltatnak az emberi hippokampusz hálózatainak modellezéséhez és összetett szabályozási dinamikájának megértéséhez, ami lényeges ahhoz, hogy megértsük a hippokampusz működését. Mindezek pedig olyan betegségek kutatásában nyújthatnak nagy segítséget, mint a skizofrénia, az epilepszia vagy az Alzheimer-kór, mivel ezek mind összefüggésben állnak az interneuronok működési zavaraival. A HUN-REN kutatóinak tanulmánya a Journal of Neuroscience márciusi számának címlapjára került – jegyzik meg a tájékoztatásban.


Korábban arról is beszámoltunk, mit tesz agyunkkal a légszennyezés. A Birminghami Egyetem kutatói 26 önkéntes kognitív tesztjének adatait nézték át, amit kétszer töltöttek ki. Egyszer akkor, amikor egy tiszta levegőjű szobában töltöttek el 60 percet, majd pedig akkor, amikor egy gyertya füstje miatt nagy mennyiségű részecskének voltak kitéve. Hogy a kutatók mire jutottak végül, arról itt olvashat részletesebben.