Nemzetközi kutatócsoport, amelyben a Floridai Egyetem és a Trinity College Dublin szakemberei is részt vettek, megoldott egy több mint harminc éve húzódó biológiai rejtélyt azzal, hogy feltárta, miként jut be az emberi sejtekbe egy kulcsfontosságú mikrotápanyag, amely az agyműködés és a daganatok elleni védekezés szempontjából is meghatározó szerepet tölt be.

A queuosine nevű, vitaminszerű vegyületet az emberi szervezet nem képes önállóan előállítani, ezért kizárólag táplálékkal és a bélrendszerben élő baktériumok közreműködésével juthatunk hozzá, ennek ellenére jelentőségét évtizedeken át alig ismerték el a tudományos közösségben.

A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közzétett tanulmány most azonosította azt a gént, amely lehetővé teszi e molekula sejtekbe történő bejutását, ami új terápiás irányokat nyithat meg a memória, a tanulás és a daganatos betegségek kezelésében – írj a ScienceDaily.

Több mint 30 éve zajlanak a kutatások

„Több mint harminc éve feltételeztük, hogy ennek a tápanyagnak léteznie kell egy szállítómechanizmusának, de senki sem találta meg” – mondta Valérie de Crécy-Lagard, a Floridai Egyetem mikrobiológiai és sejtbiológiai professzora, a kutatás egyik vezetője. Hozzátette, hogy „hosszú ideje kerestük, és ez a felfedezés teljesen új fejezetet nyit annak megértésében, miként befolyásolja a mikrobiom és az étrend a génjeink lefordításának folyamatát”.

A queuosine alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, mivel módosítja az úgynevezett transzfer RNS-molekulákat, amelyek segítik a sejteket a DNS-ben kódolt információ pontos értelmezésében és a megfelelő fehérjék előállításában. „Olyan, mintha ez a tápanyag finomhangolná azt, ahogyan a szervezetünk olvassa a génjeinket” – fogalmazott a kutató, majd hozzátette, hogy különösen figyelemre méltó, hogy egy alig ismert apró molekula ilyen jelentős biológiai hatással bír.

A kutatók megállapították, hogy az SLC35F2 nevű gén felelős a queuosine sejtekbe történő szállításáért, ezzel pedig pótolták azt a hiányzó láncszemet, amely hosszú időn át akadályozta a folyamat teljes megértését. Korábban ezt a gént főként azért vizsgálták, mert szerepet játszik bizonyos vírusok és daganatellenes gyógyszerek sejtekbe jutásában, ugyanakkor egészséges élettani funkciója mindeddig tisztázatlan maradt.

Már a 70-es években azonosították

Vincent Kelly, a Trinity College Dublin biokémiai és immunológiai professzora, a tanulmány társszerzője úgy fogalmazott, hogy „régóta tudjuk, hogy a queuosine hatással van az olyan alapvető folyamatokra, mint az agy egészsége, az anyagcsere szabályozása, a rák kialakulása és még a stresszre adott válasz is, azonban mostanáig nem értettük, miként hasznosul a bélrendszerből és hogyan jut el az emberi szervezet milliárdnyi sejtjébe”.

A queuosine molekulát már a 70-es években azonosították, ám jelentőségét sokáig alábecsülték, ezért a mostani eredmények nemcsak egy régi tudományos kérdést zárnak le, hanem új kutatási irányokat is kijelölnek az étrend, a mikrobiom és a génműködés kapcsolatának feltárásában.

A projektben amerikai és ír egyetemek kutatói működtek együtt, ami a résztvevők szerint jól példázza, hogy a nemzetközi összefogás miként gyorsíthatja fel az áttörő jelentőségű felfedezéseket.

„Nem gondoljuk, hogy a teljes csapat nélkül sikerült volna megoldani a rejtélyt” – hangsúlyozta de Crécy-Lagard, aki szerint az eredmény tökéletes példája annak, mire képes a határokon átívelő tudományos együttműködés.