London, 2021. február 23.
Boris Johnson brit miniszterelnök (b) videokonferencia keretében részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának a klímaváltozásról szóló tanácskozásán Londonban 2021. február 23-án. A brit kormányfõ az esemény házigazdája.
MTI/EPA/Bloomberg/Hollie Adams
Az Egyesült Királyság teljesen átalakíthatja a nukleáris fegyverarzenáljára vonatkozó politikáját, és a denuklearizáció helyett a készlet bővítése veheti kezdetét – erre utal Boris Johnson legutóbbi döntése is.
Az eddigiek során maximalizálva volt, hogy mennyi nukleáris fegyverrel rendelkezhet az Egyesült Királyság, mely 180-ban lett meghatározva még 2010-ben. Boris Johnson miniszterelnök azonban bejelentette, megváltozik a brit külpolitika, melynek része a sapka megemelése is.
Ennek értelmében az ország most már maximum 260 nukleáris töltettel rendelkezhet a jövőben – adta hírül a BBC. Ezen felül újításként azt is bejelentette, hogy az Egyesült Királyság innentől kezdve az Indiai-csendes-óceáni térség országaira fordítja a fókuszát, amelyeket a „Föld növekedésének motorjaiként” írt le.
Azt is megígérte, hogy az Egyesült Királyság a jövőben hatékonyabban fog fellépni a Kína által képzett „rendszerszintű fenyegetéssel” szemben. Johnson szerint az országnak újra kell tanulnia a „versenyzés művészetét” azokkal az országokkal szemben, akikkel nem megegyező értékrendejük van.
Hozzátette: az Egyesült Királyság továbbra is megrendíthetetlenül elkötelezett marad az észak-atlanti NATO védelmi szövetsége mellett, és továbbra is biztosítani fogják a biztonságot és a békét Európa számára.
A frissen nyilvánosságra hozott 100 oldalas brit külpolitikai és védelmi politikai jelentésben meghatározták a britek prioritásait legkésőbb 2030-ig. A 2010-es jelentésben annak idején úgy saccolták, hogy az ország jelenlegi, 195 nukleáris töltetből álló fegyverarzenálja 180-ra fog csökkenni a 2020-as évek közepéig.
A legfrissebb jelentés azonban amellett érvel, hogy ezt a csökkentési célt nem lehet tovább fenntartani az elmúlt évtized során bekövetkezett biztonsági változások miatt. Azt is megerősítették, hogy a működő fegyverkészletről a jövőben nem fognak nyilvánosságra hozni jelentéseket, hogy az ellenfelek ne tudjanak pontos adatokat erről.
A jelentésben arra is ígéretet tettek, hogy az Egyesült Királyság fenntartja a „minimális pusztító erejét”, amely szükséges az esetleges nukleáris fenyegetések elkerülésére. A jelentés – amely Oroszországot határozza meg első számú nemzetbiztonsági fenyegetésként – azzal is számol, hogy legkésőbb 2030-ig egy terrorszervezet sikeres vegyi, biológiai vagy atomtámadást fog tudni végrehajtani.
Nagy-Britannia nukleáris fegyverarzenálja a világ ötödik legnagyobbjának nevezhető, de messze elmarad a legnagyobb hatalmakétól. Oroszország jelenleg 6372, az Egyesült Államok pedig 5800 ilyen töltettel rendelkezik, míg Kína „csak” 320-szal, Franciaország pedig 290-nel. A világon még Pakisztánnak (160), Indiának (150), Izraelnek (90) és Észak-Koreának (35) van biztosan atomfegyvere.
