A tálibok hajlandók lennének békét kötni, egy feltételük van
Az Afganisztánt rettegésben tartó Talibán terrorszervezet kijelentette, hogy nem akarnak monopóliumot maguknak a hatalmon, viszont jelenleg még nem adottak a békefeltételek.
Az afgán biztonsági erõk fegyveresei egy ellenõrzõponton a dél-afganisztáni Kandahár tartományban lévõ Szpin Boldak település közelében 2021. július 14-én. A radikális iszlamista tálibok elfoglalták a Szpin Boldak-i határátkelõhelyet, amely Afganisztánt a délnyugat-pakisztáni Beludzsisztán tartománnyal köti össze. A tálibok megsokszorozták támadásaikat, amióta az amerikai csapatok és szövetségeseik megkezdték kivonulásukat Afganisztánból májusban.
MTI/EPA/M. Sadiq
Szuhalil Szahín, a Talibán szóvivője elmondta az AP hírügynökségnek adott interjújában, hogy egészen addig, ameddig nem sikerül megállapodni egy teljesen új kabuli kormányról és nem mond le pozíciójáról Asraf Gháni elnök, addig nem lesz béke.
A tálibok az elmúlt hetek során rohamtempóban foglalták vissza a területeke a központi afgán kormánytól, köztük stratégiailag fontos határátkelőket is. A terrorszervezet azóta kezdett offenzívába, hogy a NATO-csapatok bejelentették kivonulásukat.
Mark Milley, az Egyesült Államok egyik legmagasabb beosztású katonai tisztviselője elmondta egy múlt heti sajtótájékoztató során, hogy a tálibok stratégiai fontosságú pillanatok előtt állnak és az sem kizárható, hogy teljesen átveszik az ország irányítását. Ez azonban koránt sem biztos, véli, még nincs megírva a végjáték.
Az afgánok számára azonban nyugtalanító emlékeket idéz elő az az opció, hogy a talibán esetleg újra átvenné az ország irányítását, ugyanis 20 évvel ezelőtt ők voltak a hatalmon és az iszlám vallás egyik legszigorúbb és legkonzervatívabb formáját vezették be.
Ez a forma teljes mértékben nőgyűlölő volt, nem engedték a nőket se dolgozni, se tanulni, az erőszak ellenük akkoriban a csúcson volt. Nem meglepő, hogy ezrek menekülnek Afganisztánból és megvan az esélye annak, hogy az ország szakadékba zuhan.
Mivel az amerikai-NATO kilépés már 95 százalékban kész van, Gháni kormánya teljesen magára maradt a harcban. A tálibok viszont csak akkor lesznek hajlandók a békére, ha Gháni elmegy a kormányból és egy mindenkinek megfelelő vezetést állítanak fel:
„Tisztázni szeretném, hogy mi nem hiszünk a hatalom monopóliumában, mivel minden kormány, amely megpróbálta korábban monopolizálni a hatalmat Afganisztánban, nem volt sikeres. Nem akarjuk megismételni ezt a formulát”
Szahín már korábban is azzal vádolta meg Ghánit, hogy választási csalással jutott hatalomra 2019-ben, mivel a választás után a fő riválisa, Abdullah Abdullah is deklarálta magát elnöknek. A két fél között végül egyezség született, Abdullah pedig az ország második legfontosabb embere lett.
Habár a tálibok az elnök távozását követelik, Joe Biden már korábban megígérte, hogy teljes mértékben támogatni fogják Gháni kormányát. Biden például megígérte, hogy 2022-ben 3.3 milliárd dolláros támogatást adnak az afgán biztonsági erőknek, köztük 1-1 milliárd dollárt a légierőnek és eszközök beszerzésére.
Gháni is jelezte, hogy nem fog csak úgy lemondani az elnöki posztról, azzal indokolva ezt, hogy döntsék el választáson, ki legyen a következő elnök. Az afgán elnök kritikusai, köztük a tálibok, azonban azt gondolják, hogy az elnök csak meg akarja tartani a hatalmát és ezzel megosztja a választókat.
Szahín reagált arra is, hogy a két fél tárgyalóasztalhoz ült Katarban, elmondása szerint meglehetősen jó mederben zajlottak a tárgyalások. Sérelmezte viszont, hogy az afgán kormány azonnali tűzszünetet akar, de Gháni továbbra sem mondana le, ami számukra felérne azzal, hogy letették a fegyvert.
A Talibán szóvivője egyébként kitért arra is, hogy most nem vezetnének be olyan szigorú iszlámot, a nők mehetnének dolgozni, iskolába, részt vehetnének a politikában, nem kellene férfi engedélye ahhoz elhagyják a házat. Mint jelezte, a tálibok által elfoglalt területeken konkrétan parancsba adták, hogy az egyetemeken, iskolákban és piacokon továbbra is engedni kell a nők részvételét.
Ezzel szemben azonban több olyan jelentést is lehetett látni az interneten, hogy a tálibok által elfoglalt körzetekben nagyon szigorú intézkedéseket vezettek be a nők ellen, drasztikusan léptek fel ellenük. Szahín erre úgy reagált, hogy egyes helyi parancsnokok nem tartották be a központi vezetés utasítását, ezért azonban őket is katonai bíróság elé állították és „keményen megbüntették”.
A Talibán összesen 194 körzetet tart már irányítása alatt Afganisztán 419 körzetéből, a legtöbb ráadásul úgy esett el, hogy a demoralizált afgán katonák villámgyorsan megadták magukat. Az amerikaiak ezért titokban légitámadásokat hajtottak végre, hogy valamennyire támogassák a központi haderőket.
Ezt a helyzetet látva azonban számos olyan hadúr elkezdte újjászervezni a milíciáját, amelynek meglehetősen erőszakos története van. A kilencvenes évek elején brutális polgárháború zajlott ugyanis Afganisztánban, melyben jelentős szerepet játszottak ezek a hadurak.
Szahín elmondása szerint azonban a tálibok körében is mindenki el akarja kerülni a kilencvenes évek borzalmát, amely végül ekkora káoszba taszította az országot, a lehető leginkább szeretné minden fél ezt elkerülni:
„Tudja, mi sem akarunk még egy polgárháborút, egyáltalán nem”
