Az afganisztáni bírónők az általuk bebörtönzött férfiak megtorló támadásai elől bujkálnak
A hagyományos hidzsáb redőit rángatva, két fiatal nővér nevetgélve próbálja felhívni magára édesanyjuk figyelmét, aki hagymát süt a tűzhelyen.
Fotó: Flickr/NATO
Hat hónapos húgukkal együtt a lányok nem veszik észre, hogy Afganisztán új uralkodói, a tálibok fenyegetik őket. Édesanyjuk, Nabila egyike annak a 250 bírónőnek, akiket egy olyan rezsim utasított, hogy ne térjenek vissza a munkába, amely nem tűri el, hogy a nők vezető beosztásban dolgozzanak.
Nabila elmondta, hogy fél a megtorlástól, de nemcsak a fundamentalistáktól, hanem azoktól a férfiaktól is, akiket egykor bebörtönzött. Amikor hatalomra kerültek, a tálibok megnyitották a börtönök kapuit, és elítélt bűnözők ezreit engedték szabadon.
„Most nem érezzük magunkat biztonságban; ugyanazok a bűnözők az én és a családom életére törnek. Isten ments, hogy bosszút álljanak”
– mondta Nabila.
Az augusztus közepén történt tálib hatalomátvétel után néhány tucat bírónő elmenekült Afganisztánból, és a hátramaradottak most bujkálnak – mondta Vanessa Ruiz bírónő az amerikai székhelyű Női Bírók Nemzetközi Szövetségétől (IAWJ). A korábbi afgán kormány alatt dolgozó összes bírót – férfiakat és nőket egyaránt – mostanra tálibok által kinevezettek váltották fel – mondta el két bírónő a CNN-nek.
Ruiz szerint azonban a női bírák attól tartanak, hogy nemük miatt különös célpontjai lesznek egy olyan rezsimnek, amely nagyobb „értéket” tulajdonít a férfiaknak. A női bírák közül sokan a nők elleni erőszak legsúlyosabb eseteiben elnököltek, beleértve a nemi erőszakot, a gyilkosságot és a családon belüli erőszakot.
„Bármelyik bíróra dühösek lennének, aki elítélte őket, de hogy egy nőnek hivatalos hatalma volt, és egy férfi felett ítélkezett, az teljesen más típusú düh”
– mondta Ruiz.
Az IAWJ és más szervezetek versenyt futnak az idővel, hogy biztonságos kiutat találjanak a nők számára, de azt mondják, hogy több segítségre van szükségük az Egyesült Államok és más nyugati nemzetek részéről, mielőtt túl késő lenne. Az afganisztáni női bírákat fenyegető kockázatok azonban sajnos még a tálibok hatalomátvételét megelőzően jelentkeztek: januárban Kabulban két legfelsőbb bírósági bírót lőttek le ismeretlen fegyveresek, bár a Reuters szerint a tálibok tagadták a támadást.
Azóta pedig az afgán nők – és a korábbi kormányhoz kötődő személyek – elleni fenyegetések csak fokozódtak. Múlt héten Michele Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az Emberi Jogi Tanács előtt elmondta, hogy hivatala „több forrásból származó információkat” kapott arról, hogy a tálibok házról házra járnak, hogy konkrét kormánytisztviselőket és az Egyesült Államokkal együttműködő embereket keressenek.
